A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az új kata egyes részszabályainak észszerűbbé tétele mellett az adónemből kiesők számára társadalmi egyeztetésre alapozva kíván konkrét javaslatokat tenni.
A jogalkotóknak szóló szakmai javaslatok a kamara 5000 fős katás vállalkozói kutatásán alapulnak, elsődleges céljuk pedig az egyszerűsítés és a TB-kockázatok csökkentése – jelentette ki Nagy Elek elnök, a BKIK elnökségénék döntése alapján. A BKIK emellett információs csomagokkal és kata-konferenciával is segíti a cégeket.
A kata törvény módosítása kapcsán a régi szólás szerint a BKIK „egyik szeme sír, a másik nevet”: A jogalkotó a módosítással ugyan visszatért az eredeti szándékhoz és megkülönbözteti – a BKIK álláspontja szerint helyesen – az alapvetően lakosság felé szolgáltatókat az alapvetően cégeknek szolgáltatóktól, az előbbieknek meghagyva a kata lehetőségét. Az utóbbi, cégeknek szolgáltató réteg azonban nem lett felkészítve a változásra, illetve sokan a legkisebb adminisztrációs teherrel járó és kedvező tételes adózási forma nélkül maradtak.
A BKIK a legnagyobb létszámmal rendelkező hazai gazdasági kamaraként a magyar gazdasági kamarákról szóló törvényben rögzített feladata szerint a vállalkozók és a gazdaság átfogó érdekeinek együttes figyelembevételével alakítja ki az álláspontját. Ennek szellemében üdvözli a Pest, Fejér és Vas megyei kamarák állásfoglalását, valamint a Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Pécs-Baranya és Veszprém megyei kamarák álláspontját a kata törvény módosításával kapcsolatban, melyekhez csatlakozik és ezekkel összhangban saját javaslatait is közzéteszi.
A vállalkozói igények jó megértése érdekében a BKIK online kérdőíven gyűjtött információt a budapesti katás vállalkozóktól. Nem egész egy hét alatt, a törvény módosításáig több mint 5000 katás vállalkozás töltötte ki a kérdőívet. A kérdőív legfontosabb tapasztalatai:
– a válaszadók fele szolgáltat kizárólag, vagy legfeljebb fele arányban a lakosságnak
– az elsöprő többség szerint szükség van az egyszerűsített adónemre, úgy a lakosságnak, mint a más vállalkozásnak szolgáltatók esetében
– kétharmaduk szerint igazságos kizárni a kedvezményes adónemből a színlelt foglalkoztatottakat
– közel kétharmaduk szerint szükség van a vállalkozási és a munkaviszony elkülönítését segítő szabályozás bevezetésére
– közel kétharmaduk szerint figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak szolgáltatók könnyebben ki tudnak bújni az adózás alól
– közel kétharmaduk igazságosnak tartaná a kis bevételű, de inkább a cégek felé szolgáltató mikrovállalkozók (pl. könnyű- és klasszikus zenészek, rendezvényszervezők, filmesek, művészek, alkotók, tudósok) számára a jövőben is fennmaradhatna egy egyszerűsített, magasabb terheket tartalmazó adónem
– az 50 ezer forintot fizető főállású katások közel kétharmada nyugdíjtakarékossággal készül a problémára, viszont közel egyharmada nem foglalkozik a témával
– többségük hajlandó több adót fizetni az egyszerűség érdekében
– a vállalkozók valamivel több mint fele támogatná a BKIK által javasolt kétsávos adózást, ami kis mértékű többlet szabályozást jelent az igazságosabb adózásért cserében
– a vállalkozók fele szerint célszerű akár jogszabály útján is tiltani a kata használatát azokban az iparágakban, ahol a NAV a legtöbb visszaélést találja
A felmérés tapasztalatai alapján a BKIK úgy értékeli, hogy bár a vállalkozók jelentős hányada szerint az egyszerűsített adózás kérdését rendezni kell, azt a kata-törvény jelenleg elfogadott formájával nem sikerült széles rétegek számára megnyugtatóan megtenni. A BKIK elnökségének határozata szerint mindez azért történhetett meg, mert Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke félretájékoztatta és megtévesztette a kormányt, saját, folyamatosan változó ötleteit az MKIK álláspontjaként állította be, miközben ezen tevékenységével súlyosan megsértette az MKIK alapszabályát is. A kormány félretájékoztatásával a vállalkozóknak okozott károk miatt a BKIK elnöksége az ilyen körülmények közötti legtisztességesebb lépést, a tisztségétől való önkéntes megválás megfontolását javasolja az elnök részére.
A BKIK elnöksége határozatban elfogadta az új kata szabályozás kiegészítésére kidolgozandó irányokat, amelyek alapján a kamara szakértői a következő három nagy problémakör mentén dolgozzák ki részletes javaslataikat:
Javaslat: Az Európai Unió illetékeseinél kezdeményezni szükséges az áfa alanyi mentesség határának 18 millió forintra emelését.
Javaslat: Az új katában maradó vállalkozások számára:
Javaslat: kerüljön bevezetésre egy választható havi 100 ezer forintos kata-adómérték is. Ez gyakorlatilag a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot hozzon létre.
Javaslat: több megfelelő megoldás is létezik
III. A mellékállásban vállalkozók számára:
Javaslat: az átalányadó jó megoldás mindenkinek. Érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését.
A BKIK elnöksége úgy határozott, hogy a budapesti kamara szakértőinek részletes javaslatait elsőként a megyei kereskedelmi és iparkamarák elé terjeszti, mivel ezek a gazdaság tényleges szereplőivel, a vállalkozásokkal szoros kapcsolatban állnak. A BKIK végső javaslatait a jogalkotók felé a széleskörű kamarai egyeztetést követően teszi majd meg.
A BKIK a jogalkozóknak szóló javaslatok kidolgozása mellett információs csomagokkal, valamint egy augusztusi, az adónem váltási lehetőségek felvázolására és megtárgyalására szervezett kata-konferenciával segíti a katából kikerülő vállalkozásokat.
Forrás: bkik.hu
Március 31-én lejárt a kötelező kamarai hozzájárulás befizetésének határideje, amely évente 5000 forintot jelent a…
Április 2-től újabb parkolási övezet vált fizetőssé, ahol reggel 8 órától este 6 óráig kell…
Megjelent a Magyar Közlönyben az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának…
Az izraeli miniszterelnök látogatása miatt 2025. április 6-ig megváltozik a forgalmi rend. A Budapesti Rendőr-főkapitányság…
Hatályba lépett az e-pénztárgépekről szóló rendelet. Keddtől hatályos az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely jelentősen átalakíthatja a…
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának minden vállalkozó, vállalkozás köteles éves regisztrációs díjat fizetni. A díj…