A fővárosnak nincs pénze hajókázásra

Évi félmilliárdon múlik

 

Újra az anyagiakon folyik a vita, ha a hajózás kerül szóba. Évi félmilliárd forintra lenne szükség, amit a magas infláció is csak emel – írja a telex.hu  

Nagyjából félmilliárd forintos európai uniós támogatással indult el a BKV menetrend szerinti hajóközlekedése 2013-ban, de a hétéves támogatási ciklus sem volt elég arra, hogy a fővárosiak tömege hajózásra váltson. Így mára egyetlen komp maradt a fővárosi nagyszabású hajózási álmaiból, a Népszava értesülései szerint a BKV idén csak a Csepel-Királyerdő és Soroksár, Molnár-sziget között közlekedő révvel számol.

A cikk felidézi: a 2013-ban még 346 ezres utasszám néhány évig még 300 ezer körül volt, de 2019-re már 260 ezerre esett vissza. Korábban az újpesti Árpád úttól – az Északi vasúti összekötő hídtól – a Haller utcáig, míg a Rómaifürdőtől a Kopaszi-gátig és vissza lehetett eljutni menetrend szerint hajójáratokkal, amik a belvárosi szakaszokon félóránként követték egymást. A hajók megálltak többek között az Árpád hídnál, a Margitszigeten, a Jászai Mari téren, a Várkert Bazárnál, de tulajdonképpen átkelőhajóként is működtek a Kossuth tér és a Batthyány tér között.

A BKK azonban már 2015-ben azon az állásponton volt, mint azt a Népszava cikke felidézi, hogy az eredeti cél, „miszerint a hajózás váljék a közösségi közlekedés integráns részévé, a hivatásforgalmú közlekedés teljes értékű eszközévé, nem teljesült”. Ez persze összefüggött azzal, hogy a hajók, főleg folyásiránnyal szemben, nagyon lassúak voltak, a 12-14 kilométeres utat 65-120 perc alatt tették meg, de a BKK szerint szerepe volt annak is, hogy „több kikötő elhelyezkedése és átszállókapcsolata sem ideális”.

Cash/fotó: BKK