Taxis guruval erősít az amerikai hadsereg

Jövőre 600 millióból gazdálkodhat

Az amerikai hadsereg a Lyft gépi tanulással foglalkozó részlegének vezetőjére bízta, hogy gatyába rázza az egyre kevésbé páratlan technikáját. A Lyft gépi tanulással foglalkozó részlegének korábbi irányítója, Craig Martell lesz a Pentagonnál a digitális fejlesztésekért és a mesterséges intelligencia alkalmazásáért felelős vezetője – adta hírül a múlt héten a Breaking Defense.

Az online magazin szerint Martell jelentős iparági tapasztalattal rendelkezik az MI területén, mivel korábban nem csak a Lyft, hanem a Dropbox vagy a LinkedIn ilyen célú részlegeinél is fontos pozíciókat töltött be. A közszférára jellemző bürokráciával azonban nincs tapasztalata, ez pedig saját bevallása szerint is komoly kihívás lesz majd előtte. Az első három-hat hónapját mindenképpen azzal töltené, hogy azonosítsa a technológiák “törzsvevőit” és azokat a rendszereket, amelyeket hivatalának mindenképpen fejlesztenie kell.

Az új főtisztviselő a 2023-as pénzügyi évre 600 millió dolláros költségvetésből gazdálkodhat majd. A beszámolók mindezzel kapcsolatban kiemelik, hogy az élvonalbeli innováció általában a magánszektorból származik, de az Egyesült Államokban a közszférában történő felhasználásra vonatkozó szerződések közül már sokat ejtettek azok negatív visszhangja miatt. Különösen érvényes ez a bűnüldözésre és a védelmi iparra: az egyik első és máig legismertebb ilyen kudarc volt például a Google visszakozása a Project Maven néven hivatkozott katonai fejlesztésből.

A kormánnyal való együttműködés tehát nem nevezhető zökkenőmentesnek a mesterséges intelligencia vonatkozásában, elsősorban a technológiával kapcsolatos etikai viták miatt. Az amerikai hadügy korábbi szoftverigazgatója tavaly szeptemberben mondott le azt állítva, hogy az ország 15-20 éven belül már nem lesz partiban Kínával a mesterséges intelligencia területén, és szerinte ezen már változtatni is késő, a verseny mostanra eldőlt. Chaillan akkor éppen azzal érvelt, hogy a probléma nagy része az amerikai cégek, például a Google vonakodására vezethető vissza, miközben a kínai vállalatokat senki sem kérdezi, hogy hajlandók-e együttműködni a kormányukkal, és az etikai szempontokkal is csak kevéssé foglalkoznak.

Az AI News riportja alapján nehéz elképzelni, hogy a nyugati országokban valaha is sikerülne rákényszeríteni a magáncégeket, hogy békeidőben is biztosítsák minden technológiájukat és tudásukat a védelmi fejlesztésekhez. A Martellhez hasonló szakemberek bevonzása viszont itt is segíthet a közszférának, hogy anélkül tarthasson lépést a globális változásokkal, hogy át kellene vennie a versenytársak orwelli gyakorlatait. A Breaking Defense-nek nyilatkozva az új vezető is azt emelte ki, hogy ha Kínával összehasonlítva is sikeresek akarnak lenni, akkor először azt kell kitalálnunk, hogy melyek lennének a kritikus jelentőségű fejlesztések, aztán pedig ezeknek kell meghatározniuk, hogy a jövőben mit terveznek, mit építenek, és mihez igazítják a szabályozást – olvasható a bitport.hu  összeállításában.

Cash/fotó: Google