Vannak olyan foglalkoztatók, akik jellemzően a költségeik csökkentése érdekében nem-, vagy csak részlegesen jelentik be a munkavállalóikat, így feketén, szürkén foglalkoztatnak. Cikkünkben azt nézzük meg, milyen hatása van ennek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra, például betegség esetén, és a majdani nyugdíjra.
Szakmánkban, az alkalmazotti viszonyban dolgozók jellemzően 2 órás bejelentéssel végzik a tevékenységüket, persze tényleges munkaidejük ennél valószínűleg hosszabb….
Ennél lejjebb már nem lehet menni, és bér szempontjából a mindenkori minimálbér 30 százaléka után mindenképpen meg kell fizetni a munkaadói költségeket. A bruttó bér után – ami jelenleg 2 órás foglalkoztatás esetén legalább 50.220 Ft. – a munkaadó fizeti a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót (a példa szerinti esetben 7.784 forintot) és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást (753 Ft), összesen 8.537 forintot. Teljes minimálér esetén ez több mint havi 28 ezer forint lenne. Persze a bruttó bérből további levonások is érvényesülnek
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, mint a táppénz, CSED, GYED közös jellemzője, hogy olyan jövedelemből számolják az ellátások alapját és összegét, amelyből 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Nincs ezzel baj, amíg az alkalmazott dolgozik, pénzt keres (nyilván nem 50.220 forintot…). A probléma akkor jelentkezik, ha egy váratlan betegség miatt hosszas táppénzes állományba kerül. A táppénz összege alapesetben a munkabér 60 százaléka, fenti példa szerint 30.132 forint. Ja, nem, mert ebből még személyi jövedelemadót vonnak. Marad 25.612 forint. Mármint havonta. Jól gondolom, hogy ez a gyógyszerekre sem lesz elég?
Az a taxis alkalmazott, aki nem készül fel ilyen helyzetre, és nem képez legalább háromhavi megélhetésére elegendő tartalékot, igen nehéz helyzetbe kerül.
A járulékalapot képző jövedelem alapján számítják a majdani nyugdíjat is. Itt most számszerű példát nem tudunk hozni, mert a legutóbbi jövedelmen felül még sok más tényező is befolyásolja. Ezek egyike a szolgálati idő mértéke. Ha valaki két órás bejelentéssel dolgozik, és munkabére legalább a minimálbér 30%-a (kevesebb nem lehet), annak a szolgálati idejét is e szerint számítják. Valamivel több mint három év munkaviszony számít így egy évnyi szolgálati időnek. Persze a nyugdíjkorhatár nekik is ugyanaz marad (jelenleg betöltött 65. év), nem kell száz éves koráig dolgozni. A szolgálati idő alapján számított nyugdíj viszont nagyon alacsony lesz. Ijesztően alacsony…
Itt is érvényes a fentebb már említett tanács: ha alkalmazottként dolgozol, akkor használd ki ezt az időszakot arra, hogy tartalékolj nyugdíjas éveidre. Sokan gondolkodnak úgy, hogy majd – mint ha mi sem történt volna – nyugdíj mellett tovább dolgoznak. Na de azért azt lássuk be, hogy ennek mégiscsak van felső korhatára. Ha nincs némi tartalék, a jól megérdemelt nyugdíjas évek szegénységbe, kilátástalanságba fulladhatnak. Mindannyian ismerünk erre példákat, ha máshonnan nem, hát a sajtóból, a híradásokból.
Velünk nem kell, hogy ez történjen.
De tenni ellene még most, aktív időszakunkban kell!
-oli-
Két fővárosi iskolánál, a XIV. és a XVII. kerületben rajtol a BKK által koordinált Iskolautca-program,…
Gyorsabban és pontosabban közlekedhetnek a villamosok a Népszínház utcában: a közösségi közlekedés előnyben részesítése miatt…
Tisztelt Elnök úr! Sokszor hallottam már Önt nyilatkozni rádióban, tévében, és úgy vettem észre, hogy…
Valós előnyük nem összemérhető a biztonsági kockázatukkal. Kínai autóipari hatóságok új, hangsúlyosan biztonsági szempontokra épülő…
„Ma egy dühöngő autós – egy taxisofőr – paprikaspray-jel fújta le az egyik buszsofőrünket, aki…
Nagy hibának nevezte az Európai Unió döntését a belső égésű motorok 2035-ös betiltásáról a BMW…