Categories: Könyvelés

Egyéni vállalkozó járulékfizetése

(Katások továbbléphetnek…)

 

A főfoglalkozású egyéni vállalkozót havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, átalányadózóknál a bevétel alapján számított jövedelem, ezen túlmenően azonban havi szinten legalább a minimálbér alapján meg kell fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a  minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót.

Ugyanakkor a minimum kötelezettségnek havi szinten (és nem havi átlagban) kell megfelelni. Ez annyit jelent, hogy ha a vállalkozó kivétje, vagy átalányadó alapján számított jövedelme meghaladja a minimum járulék alapját, ám a következő hónapban meg sem közelíti azt, nem „átlagolhat”. Nézzük a számok nyelvén:

Átalányadózó vállalkozó havi bevétele egy adott hónapban elérte az egymillió forintot. Némi örvendezés után nekiáll kiszámolni a járulékait.

Az egymillió forint 20 százaléka lesz a jövedelme, egyben a járulékalapja.

Ennek 18,5 százalékos TB járuléka 37.000 forint, a 15,5 százalékos szocho pedig 31.000 forint.

Mindkét esetben több mint a minimális járulék, tehát ezt kell befizetnie.

A következő hónapban nem ment annyira a bolt, az előző havi bevétel felét érte el, 500 ezer forintot. Ennek 20 százaléka 100 ezer forint, mint jövedelem, ám a járulékokat nem ennek alapján, hanem a minimum járulék alapján fizeti.

Nem átlagolhatja a jobb hónapot a gyengébbel…

Sokan kérdezték, hol az a határ, ahol a bevétel nyomán számított átalányadós jövedelem meghaladja a minimumot. TB járulék számítása esetén ez 837.000 forint havi bevételnél következik be (aminek 20%-a 167.400 forint, tehát pontosan a minimálbér). A szociális hozzájárulási adónál a szorzószám miatt ez a határ kissé magasabb, mégpedig 941.625 forint.

Fentiek alapján nullától 837.000 forint bevételig a minimális járulékokat fizetjük, 837 ezer és 941.625 forint közötti bevételnél csak a TB járulékot fizetjük a tényleges jövedelem után, 941.625 forint felett pedig már a szocho-t is.

Ha mint egyéni vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettségünk a hónap egészében nem áll fenn, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ilyen például táppénzes állomány esetén, fordulhat elő.

-oli-

 

 

OldA

Recent Posts

5000 forint és hétfőig kötelező volt befizetni: a NAV is keményen rászállhat arra, aki elfelejtette

Március 31-én lejárt a kötelező kamarai hozzájárulás befizetésének határideje, amely évente 5000 forintot jelent a…

2 nap ago

Újabb budapesti utcákban vált fizetőssé a parkolás: ezt kell tudni

Április 2-től újabb parkolási övezet vált fizetőssé, ahol reggel 8 órától este 6 óráig kell…

2 nap ago

Leáldozott a papírnyugtáknak: júliustól munkába állhat a NAV új rendszere

Megjelent a Magyar Közlönyben az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának…

3 nap ago

Ideiglenes forgalomkorlátozás Budapesten

Az izraeli miniszterelnök látogatása miatt 2025. április 6-ig megváltozik a forgalmi rend. A Budapesti Rendőr-főkapitányság…

4 nap ago

Tegnaptól érvényes: több mint 200 ezer vállalkozást érint!

Hatályba lépett az e-pénztárgépekről szóló rendelet. Keddtől hatályos az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely jelentősen átalakíthatja a…

4 nap ago

Kamarai díj fizetési határidőn túl

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának minden vállalkozó, vállalkozás köteles éves regisztrációs díjat fizetni. A díj…

4 nap ago