A főfoglalkozású egyéni vállalkozót havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, átalányadózóknál a bevétel alapján számított jövedelem, ezen túlmenően azonban havi szinten legalább a minimálbér alapján meg kell fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót.
Ugyanakkor a minimum kötelezettségnek havi szinten (és nem havi átlagban) kell megfelelni. Ez annyit jelent, hogy ha a vállalkozó kivétje, vagy átalányadó alapján számított jövedelme meghaladja a minimum járulék alapját, ám a következő hónapban meg sem közelíti azt, nem „átlagolhat”. Nézzük a számok nyelvén:
Átalányadózó vállalkozó havi bevétele egy adott hónapban elérte az egymillió forintot. Némi örvendezés után nekiáll kiszámolni a járulékait.
Az egymillió forint 20 százaléka lesz a jövedelme, egyben a járulékalapja.
Ennek 18,5 százalékos TB járuléka 37.000 forint, a 15,5 százalékos szocho pedig 31.000 forint.
Mindkét esetben több mint a minimális járulék, tehát ezt kell befizetnie.
A következő hónapban nem ment annyira a bolt, az előző havi bevétel felét érte el, 500 ezer forintot. Ennek 20 százaléka 100 ezer forint, mint jövedelem, ám a járulékokat nem ennek alapján, hanem a minimum járulék alapján fizeti.
Nem átlagolhatja a jobb hónapot a gyengébbel…
Sokan kérdezték, hol az a határ, ahol a bevétel nyomán számított átalányadós jövedelem meghaladja a minimumot. TB járulék számítása esetén ez 837.000 forint havi bevételnél következik be (aminek 20%-a 167.400 forint, tehát pontosan a minimálbér). A szociális hozzájárulási adónál a szorzószám miatt ez a határ kissé magasabb, mégpedig 941.625 forint.
Fentiek alapján nullától 837.000 forint bevételig a minimális járulékokat fizetjük, 837 ezer és 941.625 forint közötti bevételnél csak a TB járulékot fizetjük a tényleges jövedelem után, 941.625 forint felett pedig már a szocho-t is.
Ha mint egyéni vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettségünk a hónap egészében nem áll fenn, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ilyen például táppénzes állomány esetén, fordulhat elő.
-oli-
Magyarország egyik legforgalmasabb útszakaszára telepítettek a napokban traffiboxt. A Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálja előtt…
Amikor nem indul a kocsi, sokan csak legyintenek: „Sebaj, rácuppantom a kábeleket, és kész is.”…
2028-tól a brit villanyautósok már nem csak töltenek, hanem minden megtett távolság után fizetnek is…
Lekerült a napirendről a teljes tiltás, 2035-től az újonnan forgalomba kerülő autóknál nem 100 százalékkal,…
Az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja a jelenlegi 18 millió forintról 2026-ban 20 millió, 2027-ben…
Az Országos Taxis Szövetség elnöke tájékoztatta szerkesztőségünket a fővárosi drosztengedély kiváltásával kapcsolatos előírások változásáról. A…