A főfoglalkozású egyéni vállalkozót havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, átalányadózóknál a bevétel alapján számított jövedelem, ezen túlmenően azonban havi szinten legalább a minimálbér alapján meg kell fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót.
Ugyanakkor a minimum kötelezettségnek havi szinten (és nem havi átlagban) kell megfelelni. Ez annyit jelent, hogy ha a vállalkozó kivétje, vagy átalányadó alapján számított jövedelme meghaladja a minimum járulék alapját, ám a következő hónapban meg sem közelíti azt, nem „átlagolhat”. Nézzük a számok nyelvén:
Átalányadózó vállalkozó havi bevétele egy adott hónapban elérte az egymillió forintot. Némi örvendezés után nekiáll kiszámolni a járulékait.
Az egymillió forint 20 százaléka lesz a jövedelme, egyben a járulékalapja.
Ennek 18,5 százalékos TB járuléka 37.000 forint, a 15,5 százalékos szocho pedig 31.000 forint.
Mindkét esetben több mint a minimális járulék, tehát ezt kell befizetnie.
A következő hónapban nem ment annyira a bolt, az előző havi bevétel felét érte el, 500 ezer forintot. Ennek 20 százaléka 100 ezer forint, mint jövedelem, ám a járulékokat nem ennek alapján, hanem a minimum járulék alapján fizeti.
Nem átlagolhatja a jobb hónapot a gyengébbel…
Sokan kérdezték, hol az a határ, ahol a bevétel nyomán számított átalányadós jövedelem meghaladja a minimumot. TB járulék számítása esetén ez 837.000 forint havi bevételnél következik be (aminek 20%-a 167.400 forint, tehát pontosan a minimálbér). A szociális hozzájárulási adónál a szorzószám miatt ez a határ kissé magasabb, mégpedig 941.625 forint.
Fentiek alapján nullától 837.000 forint bevételig a minimális járulékokat fizetjük, 837 ezer és 941.625 forint közötti bevételnél csak a TB járulékot fizetjük a tényleges jövedelem után, 941.625 forint felett pedig már a szocho-t is.
Ha mint egyéni vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettségünk a hónap egészében nem áll fenn, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ilyen például táppénzes állomány esetén, fordulhat elő.
-oli-
De miért? A közúti balesetekben elhunytak száma világszerte évente nagyjából 1,19 millió főre tehető, ami azt…
Valós fogyasztási és kibocsátási adatok mutatják, hogy konnektoros hibridekkel alig spórolnak benzint az autósok, a…
Az Európai Parlament képviselői támogatják a jogosítványok uniós szabályozásának reformját. Mutatjuk, milyen változások jönnek! Az…
Egy új uniós rendelet lépett hatályba, amelyről még alig hallottak az autósok, pedig mindenkit érint…
Október 30. és november 9. között, Tokióban kerül megrendezésre a 2025-ös Japán Mobilitási Kiállítás, amely…
Németországban költségcsökkentő reformra készülnek a jogosítványszerzésben: miután a mobilokba költöztetik az elméleti képzést, a bukás…