Tisztelt kollégák!

Úgy tűnik, lassan vége a nyárnak, megszaporodnak itthoni teendőim. Bár még a tengervíz sós illatát mintha érezném, de vár a kert, a szüret.

Nos, kicsit várnia kell, mivel, meghívást kaptam egy felemelő kulturális programra, a Tiszti Klub színháztermében közös, Magyar-Mongol koncert került megrendezésre, nemzeti étel kóstolóval együtt.

Nagy sikert aratott Sasvári Sándor és Léna, valamint A Mongol Nagykövet, dr. Batbayar Zeneemyadar  kiváló barátom énektudása, aki magyar népdalok előadásával kápráztatta el a népes közönséget.

Az ételeket most nem sorolnám fel, régebben írtam róla, készítem magam is, viszont kiemelném, hogy megihattam néhány pohár kumiszt, /mongol neve ayrag/ ami egyenesen Mongóiából  érkezett. Ez az erjesztett lótej, igen egészséges és tápláló ital, valaha vándorló őseink is fogyasztották.

Ezen lelkesítő este után megtörtént a szüret is, s a préslé, a must már a pincében dolgozik. Hiába, ha van némi szőleje az ember fiának, hát egy kisebb szüret is tud örömet okozni. Aztán, ha már szüret, akkor illik hozzá egy jó pincepörkölt is a bográcsban, nosza, el is készítettem.

Elébb azért elmondanám, hogy életem során családi körben sok szüreten vettem részt, s mindig az lett a vége, hogy nekem kellett a pincénél a bogrács mellett sürgölődnöm, amit persze nem is bántam.

Néhány szót ejtenék a pincepörköltről. Arról kapta a nevét, ami! Tehát szüretkor, vagy egyéb pincelátogatások során a pincénél felállították a bográcsot, oszt főztek egy jó pörköltet. Na, itt a lényeg, ugyanis, hogy miből, az szinte mindegy is, lehetett az marha, sertés, akár csülök, vagy lapocka, netán baromfi, vagy nyúl is. A végén kapott némi vörösbort, puha kenyér, néhány szál hagyma a szőlő mellől és lehetett fogyasztani, a Miska kancsók sűrű cserélgetése közepette.

Szóval kis szüretem után egy csülökből készült a pincepörkölt. Most igyekszem az arányokat is megadni, az olvasók kívánságának megfelelően, hogy könnyebb legyen a férfiember dolga. A csülök másfél kilós volt, így ez alá két kanál zsírra 15 dkg. hagymát aprítottam, 3 három gerezd fokhagymával és 5 dkg. füstölt szalonnával indítva  Ahogy sercegett, kapott egy-egy fej nagyobb paradicsomot és paprikát is, majd a húst rádobtam, s hagytam kifehéredni, saját levét kiadni. Kevergetjük serényen, nehogy odaégjen! Ezután egy nagy kanál piros paprikát hintünk,  majd só, bors, ízlés szerint némi őrölt kömény, és egy kis lestyán, hát nem rontja el. Mikor már puhul, akkor néhány deci vörös borral még besegítünk, majd megfelelő sűrűségű szafttal fejezzük be, ízlés szerint bármilyen körítést adhatunk mellé, de friss ropogós kenyeret mindenképpen.

Itt még egy gondolat a szokásokról. Magyar konyhán általában a csirkepörkölt mellé nokedli jár. Marhához inkább tarhonya, csülökhöz, birkához főtt krumpli, pacalhoz csak kenyér /?/, halpaprikáshoz pedig túrós csusza. Persze, mint tudjuk, ahány ház, annyi szokás, mindenki ízlése szerint.

A végére, és a nyár végére még egy gondolat és egy szívmelengető kép, mi lehet más, mint kovászos uborka, dinnye, főtt kukorica, szőlő s egy jó hideg sör!

Remélem, az érdeklődést kellő képpen felkeltettem, nosza, jó munkát!

Jó étvágyat kívánok:

Soós István ex City 22 a fakanalas