Magyar műhold figyeli az űridőjárást és sugárzást

Cipősdoboznyi a hazai űrszonda

 

A Radcube az eddigi legnagyobb magyar műhold, ami 2021. augusztus 16-án hajnalban indult a világűrbe, ahol az űridőjárás monitorozása lesz a feladata – írja a raketa.hu.

A műholdat magyar idő szerint kedden, hajnali 4 óra 47 perckor lőtték ki az Európai Űrügynökség francia-guyanai kilövőállásáról az Arianespace Vega rakétájával. Néhány órával később már arról szóltak a hírek, hogy a nanoszatellit sikeresen elérte az alacsony Föld körüli pályát.

A műholdak, műholdas rendszerek fejlesztésével foglalkozó budapesti vállalat az ESA General Support Technology Programme fővállalkozójaként, egy nemzetközi konzurciummal közösen dolgozott a projekten, amelynek eredményeként megszületett az első, Magyarországon épített ipari műhold. A 3U méretű Radcube nagyjából akkora, mint egy cipősdoboz, és a küldetés honlapja szerint: „elsődleges tudományos célja alacsony Föld körüli pályán az űrsugárzás, valamint a mágneses mező helyszíni mérése, amely lehetővé teszi az űridőjárás, így az űreszközökre, űreszköz alkatrészekre és nem utolsó sorban az asztronautákra ható sugárzás valós idejű megfigyelését”. A műholdat ennek érdekében egy Radmag nevű sugárzásmérő eszközzel szerelték fel, amelyet az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban fejlesztettek ki.

Horváth Gyula, a cég társalapítója elmondta, hogy a fejlesztéssel elsősorban az volt a céljuk, hogy bebizonyítsák, a C3S képes komoly műholdas platformokat építeni, amelyek képesek hasznos teher szállítására, és azokat az űrben is üzemeltetni tudják. „Ezeket a műholdakat, mint termék első sorban konstellációkhoz fejlesztettük. Olyan felhasználási területekhez, mint a távérzékelés vagy az IoT kommunikáció. Ezeken a területeken nem csak külföldi, de hazai megrendelőkre is számítunk, mivel versenyképes megoldása lehet hazai vállalkozásoknak is” – nyilatkozta a lapnak Horváth, aki már az első magyar műhold, a Masat-1 fejlesztésében is aktívan részt vett.

A nanoműholdas platform pályára állítása csak az első lépés a C3S ambiciózus terveiben, akik jóval nagyobb, akár 16U (vagyis nagyjából mikrohullámú sütő méretű) műholdak fejlesztését is tervezik. A céljuk egy komplett műholdas rendszer kiépítése CROSS (Cosmic Radiation Monitoring Satellite System) néven, amely a világon elsőként alkothat átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről. „A magyar kutatók által tervezett CROSS rendszer segítségével a hazai és nemzetközi űrtevékenységet végző szereplők az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban biztosíthatják az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonságát, a tudományos élet szereplői számára pedig lehetővé válhat a Föld körüli sugárzási környezet működésének alaposabb vizsgálata és mélyrehatóbb megismerése” – vázolják a távlati terveket a Radcube honlapján.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemrég jelentette be, hogy a következő négy évben 99 millió dollárt fordít az űripar fejlesztésére. Ennek a legfontosabb eleme, hogy legkésőbb 2025-ig magyar űrhajóst akarnak eljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra az amerikai Axiom Space segítségével – olvasható a honlapon.

Cash/fotó: urvilag.hu