Budapest Airport kontra Főpolgármesteri Hivatal

Két szerződés, eltérő tartalommal

 

 Belső vitát szült Budapest vezetésében az, hogy a főváros a reptéri taxiforgalom bevételeiből nem részesül, miközben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a jegyárak 15 százalékát átadja a Budapest Airportnak azért, hogy a buszai megállhassanak a reptéren. Budapest szerint azonban a szerződések éppen neki előnyösek – értesült a Telex.

A főváros és a reptér kapcsolatrendszerében a fővárosi cégek újrakötöttek egy fontos korábbi szerződést, de ez még a főpolgármesteri kabineten belül is nézetkülönbségekhez vezetett.

A történetben két fontos szerződésről van szó, amelyek formailag ugyan nincsenek összekötve, de hangulatilag azért mégis.

Az egyik szerint Budapest városa, nevezetesen a BKK Zrt. évente a vonatkozó járat jegyárbevételének 15 százalékát, de legfeljebb 300 millió forintot fizet a Budapest Airportnak azért, hogy a reptéren megállhassanak a buszai.

A 100E járat 900 forintos menetjegy ellenében a Belvárosból hozza ki az utasokat, illetve viszi őket vissza, míg a 200E a repterek között közlekedik 300 forint díj ellenében. Jelenleg a 100E június 15-e óta közlekedik, ám a Covid miatt lecsökkent utasszám miatt, tavaly volt is ebből egy érdekes ügy, a BKK még értékesítette az automatáiban a jegyeket, amelyeket az utasok nem tudtak felhasználni, ezért a fővárosi kormányhivatal 14 millió forintos büntetést rótt ki a BKK-ra.

Létezik emellett egy másik, egy háromoldalú szerződés is, ebben a Budapest Airport, illetve a BKK és a Budapest Közút arról állapodtak meg, hogy miképpen is működjön a taxiszolgáltatás a reptéren. A főváros területén ugyanis a fővárosi cégek hatásköre az, hogy ki működtethet taxidrosztokat, de ebben a szerződésben senki nem fizet senkinek.

A szerződésrendszert támadók szerint az mégiscsak pofátlanság, hogy a Budapest Airport vélhetően jelentős bevételt kap a taxitendere után a reptéri taxiszolgáltatást üzemeltető Főtaxitól (nyilván nem feltétlenül a Covid éveiben, de amúgy igen). De akkor miért nincs a fővárosnak bevétele ebből, Budapest miért csak költ itt a buszos szerződéssel?

 

Valójában a jogi helyzetet bonyolítja, hogy Budapest határa éppen a reptérnél van, a taxidrosztoknak helyt adó rész a főváros területe, de ahol például sorompón keresztül be lehet jutni erre a részre, az már a főváros közigazgatási területén kívül esik.

És az is lényeges, hogy bár ez egy magánterület, de bizonyos korlátozásokkal a közforgalom előtt megnyitott területről van szó.

A Telex felvetése az volt, hogy Budapest miért engedi a Budapest Airportot ingyen gazdagodni a taxik „szabályozásából”, vagyis tendereztetéséből, ha övé a drosztokkal kapcsolatos szabályozási jog, és miért nem kapcsolja össze legalább úgy a főváros a két szerződést, hogy akkor kedvezőbb elbírálást kér a buszok beengedésénél.

Tordai Csaba jogász, a főpolgármester tanácsadója jelezte: alapvető félreértések vannak, a megállapodásokban nem a főváros tesz gesztust a reptérnek, hanem inkább fordítva.

Vagyis nem a BKK engedte meg, hogy a Budapest Airport taxidrosztot üzemeltessen, hiszen a Budapest Airportnak joga a saját területére olyan és annyi taxit beengedni, amennyit csak szeretne. Inkább a Budapest Airport és a Főtaxi volt kompromisszumkész, és tett olyan gesztust, hogy a tender ellenére vállalta azt, hogy a magánterületére beengedi a más társaságoktól rendelt taxikat is.

Ezért van a főtaxis állomással párhuzamosan (egy sávval kijjebb) egy speciális taxidroszt a rendelt taxiknak. Ez nyilván sokaknak fontos, mert hiába ugyanaz a tarifa, ha valakinek egy konkrét taxitársasághoz van céges szerződése, taxis kártyája, akkor szívesebben utazik a megszokott céggel.

Ha ezt a háromoldalú szerződést a főváros nem kötötte volna újra, akkor csak annyit ért volna el, hogy a nyilvános drosztra a hívott taxik nem jutnának be, a Főtaxi és a Budapest Airport így akár nagyobb bevételben is reménykedhetne.

Ami pedig az anyagi viszonyokat illeti, Tordai Csaba szerint a pozíciók racionálisak. A Budapest Airport külföldi tulajdonosai sokat fizettek a földhasználatért, ha ott más csinál üzletet (akár taxikkal, akár buszokkal), abból joggal kér részesedést a reptérüzemeltető.

De a BKK-nak is érdemes a buszok megállásáért fizetni, mert ezek a nem közszolgálati jellegű járatok erősen nyereségesek voltak (mindez persze csak a Covid előttre érvényes). A gyenge utasszám miatt a 100E járat június 15-ig fel volt függesztve. Úgy tudjuk, hogy a BKK ezalatt nem is fizetett. Ha pedig valamekkora forgalomélénkülés után a járat már elindult, az új kapacitáskihasználtság függvényében valószínűleg érdemes a 300 milliós szerződést is a realitások mentén újratárgyalni – olvasható a Telex anyagában.

Cash/fotó: BKK