A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) rendelkezései alapján a főállású kisadózó vállalkozó választhat, hogy kötelezettségeit havi 50 ezer forint, vagy havi 75 ezer forint összegű tételes adó megfizetésével rendezi.
Havi 50 ezer forintos adó fizetése esetén járulékalapot képező jövedelemként havi 102.000 forint vehető figyelembe, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén viszont a járulékalap havi 170.000 forint.
Tekintettel a minimálbér idei évben érvényes összegére, amely 2021. január hónapban havi 161.000 forint, 2021. február hónaptól pedig havi 167.400 forint, amennyiben a főállású kisadózó vállalkozó havi 50 ezer forint tételes adót fizet, úgy a vonatkozó törvény értelmében szolgálati idő tekintetében kizárólag az adott időtartam arányos részét fogja megszerezni. Nyugdíjjogosultság szempontjából viszont minden esetben a teljes időtartam kerül figyelembevételre szolgálati időként (tehát legkésőbb 65 éves korban elmehet nyugdíjba).
Ezzel szemben, amennyiben él a választás lehetőségével és havi 75 ezer forint tételes adót fizet, úgy már mind a nyugdíjjogosultság, mind a nyugdíj mértéke szempontjából a teljes időtartamot szolgálati időként számítják be nála.
Példákkal:
Ha egész évben havi 50 ezer forint tételes adót fizet a kisadózó, akkor 2021 évben nyugdíjra jogosító szolgálati időként 365 napot fog szerezni, a nyugdíj mértéke szempontjából viszont arányos szolgálati időt fognak figyelembe venni, hiszen az adott évre vonatkozó járulék alapja nem éri el a minimálbér éves mértékét.
Éves járulékalap 50 ezres katánál: 12 × 102.000 = 1.224.000 forint.
2021. évi minimálbér összege a jelenleg hatályos rendelkezések szerint:
2.002.400 forint (januárban még a tavalyi minimálbér volt érvényes, tehát 1 × 161.000 forint + 11 × 167.400 forint)
A számításokat itt nem részletezem, lényeg a végeredmény: a havi 50 ezer forintot fizető katás vállalkozó 365 nap helyett csak 224 nap szolgálati időt fog szerezni a nyugdíj mértéke szempontjából.
Amennyiben a kisadózó egész évben a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adót fizeti meg, úgy arányos szolgálati idő számítására nem kerül sor, hiszen az éves járulékalapja (12 × 170.000 forint = 2.040.000 forint), meghaladja az adott időszakra vonatkozó minimálbér (2.002.400 forint) összegét.
Ezen információk tudatában persze felmerülhet a „melyiket válasszam” kérdés. Sajnos erre egyértelmű válasz nem adható, mert ahány vállalkozó, annyi szociális helyzet. A pillanatnyilag igen szűkös kereseti lehetőségek nyilvánvalóan arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy a minél alacsonyabb, de még törvényes közteherviselést válasszák. Ugyanakkor a néhány évvel a nyugdíj előtt lévő vállalkozók jogos igénye a majdani normálisabb nyugdíj elérése, viszont ennek érdekében addig kell (kellene) némileg magasabb terheket vállani…
– oli –
San Franciscóban december 9-én egy önvezető Waymo-taxi kis híján balesetet okozott, amikor hirtelen a szembejövő…
Ausztriai kutatók vizsgálata szerint a járműtechnológia fejlődése olyan szintre érhet el, amikor már az út…
Börtönbe küldené a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség azt a 28 éves R. Györgyöt, aki…
A karácsonyi időszakban a legtöbb hivatal és szolgáltató eltérő rendben működik. Érdemes előretervezni, hogy elkerüljük…
2026. január 15-től Magyarországon is megszűnik az ingyenes prémium adatkapcsolat a Tesláknál: ettől az időponttól…
A horvát parlament elfogadta az új útdíjszedési törvényt, amelynek értelmében 2027. március 1-jétől egységes elektronikus…