Budapesten, Pécs és környékén, a Sajó-völgyben

Évek óta magas a szálló por koncentrátum.

Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat azzal, hogy nem tett eleget a szálló por részecskékre vonatkozó napi határérték tiszteletben tartására, illetve e határértékek túllépésének időtartamára vonatkozó kötelezettségeinek – közölte döntését az Európai Unió Bírósága.

Az Európai Bizottság az említett határértékek tiszteletben tartásának elmulasztása, valamint azok túllépésének nem a lehető legrövidebb időn belüli megszüntetése miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a luxembourgi székhelyű uniós bíróságon.

Az ítélet szerint Magyarország nem fogadta el kellő időben azokat az intézkedéseket, amelyek azt biztosítják, hogy a kisméretű szennyező-részecskék mennyiségére vonatkozó határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen. Következésképpen a szállópor-részecskékre vonatkozó napi határérték túllépése a kifogásolt zónákban, Budapesten és a Sajó-völgyben, valamint Pécs környékén hat, illetve nyolc éven keresztül tartósan fennállt – olvasható az Európai Bizottság által kiadott közleményben.

Az Európai Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szervének határozata egyrészről egyértelmű, hiszen az uniós jog értelmében a környezeti levegőben lévő szállópor-részecskékre vonatkozó határértékek túllépésének ténye önmagában elegendő ahhoz, hogy kötelezettségszegést állapítsanak meg. Másrészről a légszennyezettség elleni intézkedések elmulasztásának ténye már némileg összetettebb kérdés, hiszen, mint a Bíróság kiemeli, Magyarország már elfogadott levegőminőségi terveket, és életbe léptetett a levegőminőség javulását célzó intézkedéseket. Abból a tényből fakadóan azonban, hogy az egészségre káros mértékű légszennyezettség tartósan, hosszú éveken keresztül fennállt, ezeket az EU elégtelennek minősítette ahhoz, hogy az érintett területeken rövid időn belül kellő mértékű pozitív változást eredményezzenek. A Bíróság hozzáteszi, hogy a kötelezettségszegés alól nem mentesítik a kormányt az érintett területek sajátos geográfiai jellemzői sem – épp ellenkezőleg, ezek még szigorúbb intézkedéseket indokolnának.

A Greenpeace adatai szerint  a levegő minősége az elmúlt években sem mutatott érdemi javulást, továbbra is számos hazai mérőállomáson lépi túl a megállapított napi órás egészségügyi határértéket a szállópor koncentrációja. Az EEA Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tavaly őszi jelentése a harmadik legrosszabb helyre sorolta Magyarországot légszennyezettség szempontjából az EU tagállamai között, mindössze Lengyelországnál és Bulgáriánál sikerült jobban teljesíteni – hívja fel a figyelmet a villanyautosok.hu portál.

Az EEA tanulmánya arra is kitér, hogy hazánkban évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a részecskeszennyezés miatt. A szennyezett levegő egészségügyi kockázata pedig most még súlyosabb, mint valaha: kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a légszennyezés a koronavírus (és más vírusok) terjedését is elősegíti, ráadásul az emberi szervezet ellenálló-képességét is gyengíti. Az orvosi szaklapok kutatásai szerint, a koronavírus által okozott halálesetek negyede a szennyezett levegőre vezethető vissza.

A légszennyezésnek egyértelmű, hogy nem kizárólagos oka a belsőégésű motoros járművek használata. Járható út lehet a karbonmentes eszközökre történő átállás, ám ez közel sem elegendő. Jelenleg több mint 27.000 zöld rendszámos autó fut a hazai utakon.

Hozzá kell tenni: a szennyezett levegőért nem csupán a gépjárművek felelősek, hanem a korszerűtlen fűtés is.  A Levegő Munkacsoport erre is kidolgozott javaslatot már 2016-ban, ami kitér – többek között – az illegális hulladékégetés felszámolására, valamint a tiszta fűtési módok támogatására is – olvasható a tanulmányban.

 

Cash/ Greenpeace