Categories: Könyvelés

Meddig vállalkozó a vállalkozó?- Értelmezési kérdések az iparűzési adó elszámolásában

 

 

2024. január 1-jével módosult a helyi iparűzési adó alanyának a fogalma, amellyel kapcsolatban több gyakorlati kérdés is felmerült. Az értelmezési kérdések elsősorban a könyvelőknek fognak fejfájást okozni, itt csak a vállalkozót közvetlenül (anyagilag) érintő kérdésekkel foglalkozunk.

 

Eddig úgy tudtuk, hogy helyi iparűzési adót csak arra az időszakra kell fizetnünk, amikor a vállalkozás ténylegesen tevékenykedik. A szüneteltetés idejére tehát nem. Nos, ez az elv változott most alapvetően.

Idézet a törvényből: „Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.” 1990 évi C örvény 35§ (2)

Az a vállalkozó, aki helyi iparűzési adóját tényleges bevétele alapján fizeti, különösebb változással nem fog találkozni, hiszen annak nincs különösebb jelentősége, hogy ezt a bevételt fél év, vagy egy év alatt érte el. Akiket viszont anyagilag is érint a változás – és ők vannak többen -, az a „tételes-sávos” adózást választók köre, ami szakmánkban a fix 50 ezer forintos éves adót jelenti. Ők szüneteltetés esetén nem csak az aktív időszakra fizetik ezt a díjat, hanem éven belül a szüneteltetést kezdetét követően akár még 180 napig.

A törvényi változással a jogalkotó nyilván azt a célt kívánta elérni, hogy ha az adóéven belüli szünetelés rövid ideig tart, vagy többször is megtörténik, akkor az ne eredményezze az adóalanyiság, és ennél fogva az adókötelezettség megszűntét, ne kelljen adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani. Ez egyértelműen adminisztrációs tehercsökkentést jelent az adóalanyok (könyvelői) részére.

 

A jogszabály-módosítás pontos értelmezése ugyanakkor olyan komoly kérdéseket vetett fel, hogy azokat már nem is a helyi adóhatóságok, hanem egyenesen a Pénzügyminisztérium válaszolta meg. Felmerült az áthúzódó szüneteltetések, az éven belüli többszöri, de 181 napot meghaladó szüneteltetés kérdése, az éves- ill. záró bevallások viszonya.

 

A 2022-es évközbeni jogszabály-változtatás (kata-új kata), továbbá az önkormányzatok központi rendszerre való átállása már eddig is elég nehézséget okozott az érintetteknek (könyvelőknek és adó-ügyintézőknek egyaránt). Gyanítom, hogy a szüneteltetések kezelésének ez az új szabálya is sok fejfájást fog okozni a 2024-es év iparűzési adó bevallásainak során.

 

A jogszabály értelmezése részletesen, példákkal: https://budapest.hu/vallalkozasok/fovarosi-adougyek

oli-

Double D

Recent Posts

5000 forint és hétfőig kötelező volt befizetni: a NAV is keményen rászállhat arra, aki elfelejtette

Március 31-én lejárt a kötelező kamarai hozzájárulás befizetésének határideje, amely évente 5000 forintot jelent a…

2 nap ago

Újabb budapesti utcákban vált fizetőssé a parkolás: ezt kell tudni

Április 2-től újabb parkolási övezet vált fizetőssé, ahol reggel 8 órától este 6 óráig kell…

2 nap ago

Leáldozott a papírnyugtáknak: júliustól munkába állhat a NAV új rendszere

Megjelent a Magyar Közlönyben az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának…

3 nap ago

Ideiglenes forgalomkorlátozás Budapesten

Az izraeli miniszterelnök látogatása miatt 2025. április 6-ig megváltozik a forgalmi rend. A Budapesti Rendőr-főkapitányság…

4 nap ago

Tegnaptól érvényes: több mint 200 ezer vállalkozást érint!

Hatályba lépett az e-pénztárgépekről szóló rendelet. Keddtől hatályos az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely jelentősen átalakíthatja a…

4 nap ago

Kamarai díj fizetési határidőn túl

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának minden vállalkozó, vállalkozás köteles éves regisztrációs díjat fizetni. A díj…

4 nap ago