Categories: Könyvelés

Meddig vállalkozó a vállalkozó?- Értelmezési kérdések az iparűzési adó elszámolásában

 

 

2024. január 1-jével módosult a helyi iparűzési adó alanyának a fogalma, amellyel kapcsolatban több gyakorlati kérdés is felmerült. Az értelmezési kérdések elsősorban a könyvelőknek fognak fejfájást okozni, itt csak a vállalkozót közvetlenül (anyagilag) érintő kérdésekkel foglalkozunk.

 

Eddig úgy tudtuk, hogy helyi iparűzési adót csak arra az időszakra kell fizetnünk, amikor a vállalkozás ténylegesen tevékenykedik. A szüneteltetés idejére tehát nem. Nos, ez az elv változott most alapvetően.

Idézet a törvényből: „Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.” 1990 évi C örvény 35§ (2)

Az a vállalkozó, aki helyi iparűzési adóját tényleges bevétele alapján fizeti, különösebb változással nem fog találkozni, hiszen annak nincs különösebb jelentősége, hogy ezt a bevételt fél év, vagy egy év alatt érte el. Akiket viszont anyagilag is érint a változás – és ők vannak többen -, az a „tételes-sávos” adózást választók köre, ami szakmánkban a fix 50 ezer forintos éves adót jelenti. Ők szüneteltetés esetén nem csak az aktív időszakra fizetik ezt a díjat, hanem éven belül a szüneteltetést kezdetét követően akár még 180 napig.

A törvényi változással a jogalkotó nyilván azt a célt kívánta elérni, hogy ha az adóéven belüli szünetelés rövid ideig tart, vagy többször is megtörténik, akkor az ne eredményezze az adóalanyiság, és ennél fogva az adókötelezettség megszűntét, ne kelljen adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani. Ez egyértelműen adminisztrációs tehercsökkentést jelent az adóalanyok (könyvelői) részére.

 

A jogszabály-módosítás pontos értelmezése ugyanakkor olyan komoly kérdéseket vetett fel, hogy azokat már nem is a helyi adóhatóságok, hanem egyenesen a Pénzügyminisztérium válaszolta meg. Felmerült az áthúzódó szüneteltetések, az éven belüli többszöri, de 181 napot meghaladó szüneteltetés kérdése, az éves- ill. záró bevallások viszonya.

 

A 2022-es évközbeni jogszabály-változtatás (kata-új kata), továbbá az önkormányzatok központi rendszerre való átállása már eddig is elég nehézséget okozott az érintetteknek (könyvelőknek és adó-ügyintézőknek egyaránt). Gyanítom, hogy a szüneteltetések kezelésének ez az új szabálya is sok fejfájást fog okozni a 2024-es év iparűzési adó bevallásainak során.

 

A jogszabály értelmezése részletesen, példákkal: https://budapest.hu/vallalkozasok/fovarosi-adougyek

oli-

Double D

Recent Posts

Belső infók, lezsírozott pályázat, 207 milliós csalás és meghamisított fuvaradatok – ítélet a taxisbotrány ügyében

Felfüggesztett börtönre ítélte kétszázmillió forintos csalás és vesztegetés miatt a Fővárosi Törvényszék a 20 évvel…

22 óra ago

A CATL és a Changan piacra dobta a világ első nátriumion-akkumulátoros személyautóját

A CATL és a Changan Automobile bemutatta a világ első, sorozatgyártásra szánt, nátriumion-akkumulátorral felszerelt személyautóját…

22 óra ago

Egy kátyú, és oda akár a fizetése fele: brutális pénzbe fájhat az autósoknak egy defekt

Egy rossz pillanat, egy sunyi gödör az aszfalton és már kész is a baj: defekt,…

2 nap ago

Minimálbér és járulékok 2026

A főfoglalkozású egyéni vállalkozók járulékaikat legalább a minimálbér után kötelesek megfizetni. A minimálbér pedig –…

4 nap ago

A Volkswagen jelölné a szintetikus üzemanyagot, sima benzinre pedig letiltana

Az autónak tudnia kell, hogy E-fuelt, vagy hagyományos üzemanyagot kapott-e. Nem is olyan régen az…

4 nap ago

Megrongálta autója kerekét egy kátyú? Ezt kell tennie

A szokottnál jóval hidegebb és jegesebb január miatt felgyorsult a kátyúképződés a hazai utakon –…

5 nap ago