2024. január 1-jével módosult a helyi iparűzési adó alanyának a fogalma, amellyel kapcsolatban több gyakorlati kérdés is felmerült. Az értelmezési kérdések elsősorban a könyvelőknek fognak fejfájást okozni, itt csak a vállalkozót közvetlenül (anyagilag) érintő kérdésekkel foglalkozunk.
Eddig úgy tudtuk, hogy helyi iparűzési adót csak arra az időszakra kell fizetnünk, amikor a vállalkozás ténylegesen tevékenykedik. A szüneteltetés idejére tehát nem. Nos, ez az elv változott most alapvetően.
Idézet a törvényből: „Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.” 1990 évi C örvény 35§ (2)
Az a vállalkozó, aki helyi iparűzési adóját tényleges bevétele alapján fizeti, különösebb változással nem fog találkozni, hiszen annak nincs különösebb jelentősége, hogy ezt a bevételt fél év, vagy egy év alatt érte el. Akiket viszont anyagilag is érint a változás – és ők vannak többen -, az a „tételes-sávos” adózást választók köre, ami szakmánkban a fix 50 ezer forintos éves adót jelenti. Ők szüneteltetés esetén nem csak az aktív időszakra fizetik ezt a díjat, hanem éven belül a szüneteltetést kezdetét követően akár még 180 napig.
A törvényi változással a jogalkotó nyilván azt a célt kívánta elérni, hogy ha az adóéven belüli szünetelés rövid ideig tart, vagy többször is megtörténik, akkor az ne eredményezze az adóalanyiság, és ennél fogva az adókötelezettség megszűntét, ne kelljen adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani. Ez egyértelműen adminisztrációs tehercsökkentést jelent az adóalanyok (könyvelői) részére.
A jogszabály-módosítás pontos értelmezése ugyanakkor olyan komoly kérdéseket vetett fel, hogy azokat már nem is a helyi adóhatóságok, hanem egyenesen a Pénzügyminisztérium válaszolta meg. Felmerült az áthúzódó szüneteltetések, az éven belüli többszöri, de 181 napot meghaladó szüneteltetés kérdése, az éves- ill. záró bevallások viszonya.
A 2022-es évközbeni jogszabály-változtatás (kata-új kata), továbbá az önkormányzatok központi rendszerre való átállása már eddig is elég nehézséget okozott az érintetteknek (könyvelőknek és adó-ügyintézőknek egyaránt). Gyanítom, hogy a szüneteltetések kezelésének ez az új szabálya is sok fejfájást fog okozni a 2024-es év iparűzési adó bevallásainak során.
A jogszabály értelmezése részletesen, példákkal: https://budapest.hu/vallalkozasok/fovarosi-adougyek
–oli-
Magyarország egyik legforgalmasabb útszakaszára telepítettek a napokban traffiboxt. A Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálja előtt…
Amikor nem indul a kocsi, sokan csak legyintenek: „Sebaj, rácuppantom a kábeleket, és kész is.”…
2028-tól a brit villanyautósok már nem csak töltenek, hanem minden megtett távolság után fizetnek is…
Lekerült a napirendről a teljes tiltás, 2035-től az újonnan forgalomba kerülő autóknál nem 100 százalékkal,…
Az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja a jelenlegi 18 millió forintról 2026-ban 20 millió, 2027-ben…
Az Országos Taxis Szövetség elnöke tájékoztatta szerkesztőségünket a fővárosi drosztengedély kiváltásával kapcsolatos előírások változásáról. A…