Aggályosak az autós fedélzeti kamerák

Adatvédelmi szempontból problémák lehetnek használatukkal

 

A GDPR-szabályok ugyan szigorú korlátozást szabnak az autós fedélzeti kamerák által rögzített felvételekre, és azok illegálisan készülnek, baleseteknél mégis bizonyítékok lehetnek. A Magyar Autóklub ügyvédje szerint elviekben előfordulhat, hogy valakit ezért megbüntetnek – jelent meg az index.hu portálon.

Amire igazából a legtöbben megvásárolják a fedélzeti kamerát, arra elvileg magánszemélyek nem használhatnák, vagyis a közterületek vagy a közterületeken zajló események megfigyelésére – mondta Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub ügyvédje. A szakember szerint kivételt jelenthet egy baleset, de csak a felvételen szereplő személy, adott esetben a baleset okozójának a hozzájárulásával.

Elmondása szerint mindez nem a magyar jogszabályból, hanem az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéből, a GDPR-ból erednek. Ráadásul úgy véli, ez egy meglehetősen képtelen helyzetet teremt.

Nemcsak a fedélzeti kamerákat használó autósok, hanem maga a rendőrség és az ilyen ügyekben eljáró igazságügyi szakértők is hasznosnak találják a felvételeket, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a baleset rekonstrukciójához – mondta Kovács Kázmér az InfoRádiónak.

A szakjogász elmondta, elviekben előfordulhat, hogy valakit azért büntetnek meg, mert bizonyítékként próbál felhasználni egy fedélzeti kamerával rögzített felvételt, de a gyakorlatban legfeljebb egy figyelmeztetést kap a Magyar Adatvédelmi Hatóságtól, amelyben felhívják a figyelmét, hogy a közterület megfigyelése csak meghatározott körben engedélyezett. Kovács Kázmér hozzátette, tudomásuk szerint bírságot magánszeméllyel szemben nem szabnak ki.

Ha nem magánszemélyről van szó, bírság is kapható, azonban ezt jellemzően úgy oldják meg az adatkezelők, hogy azt mondják, inkább kifizetik a bírságot, de mindenképp felhasználják a felvételt.

Az adatvédelmi szempontból jogellenesen beszerzett felvételekkel kapcsolatos bírói gyakorlat egyébként az, hogy ha az bizonyítékként használható, és igazolható, hogy nincs más mód az ügyben érintett fél igazát igazolni, akkor a tényállás megállapításakor és a döntés meghozatalakor erre támaszkodik a bíróság – mondta a szakjogász.

Forrás: index.hu kép: illusztráció