Be vagy jelentve?

Az alkalmazott is ráfizethet!

 

Valami rejtélyes okból elterjedt a „droid” kifejezés azokra a taxisokra, akik nem vállalkozóként, hanem alkalmazottként végzik tevékenységüket. Sokan nem tudják, de az ún. „rendszámbérlés” is e körbe tartozik. (amikor valaki a saját kocsijával, de más vállalkozás égisze alatt dolgozik)

Sokan kényszerből választják az alkalmazotti formát, lévén saját engedély kiváltására valamely okból nincs lehetőségük. Ez az ok legtöbbször anyagi. Nincs is baj az alkalmazotti léttel, feltéve, ha az szabályos, ha minden bejelentés megtörtént, ha érvényes a TAJ kártya, és a nyugdíjjogosultsági idő is „ketyeg”. A probléma legtöbbször ezekkel a bejelentésekkel, pontosabban azok hiányával van.

Gyakori a munkaadóknál (más szakmákban is!) a feketefoglalkoztatás, a bejelentések elmulasztása, a „zsebbe” fizetés. Kevesen tudják, hogy később a dolgozó is ráfizethet, ha pillanatnyi előnyök miatt belemegy az ilyen kontraktusokba.

A munkavállalókra nézve a bejelentés és szerződés nélküli foglalkoztatás következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Addig nincs baj, amíg a dolgozó fiatal és egészséges. A gondok a betegállományba kerüléssel, a táppénz hiányával, és ennek következtében a megélhetés nehézségeivel, esetleg teljes ellehetetlenülésével kezdődnek. Ha a dolgozó nem tud dolgozni, mert beteg, viszont táppénzt sem kap, mert nincs bejelentve, akkor igen súlyos helyzetbe kerül. Az sem számíthat túl sok juttatásra, aki 2-4 órás bejelentéssel dolgozik.  Kiszámoltam: 20-40 ezer forintra jogosult. Mármint havonta! Talán van, aki ennyi pénzből meg tud élni, de ő biztosan nem ezen a kontinensen lakik…

A munkavállalónak számos esetben jövedelemigazolásra is szüksége lehet. Például lakáscélú hitelt szeretne felvenni. Ám ha nincs az adóhatóságnál jövedelemére vonatkozó adat, mert feketén foglalkoztatják, akkor nem kaphat ilyen igazolást. Ha munkabérének egy részét „zsebbe” kapja, vagy termeli meg magának, a valós jövedelemének megfelelő igazolás hiányában hitelképessége csökken, vagy teljesen ellehetetlenül (még minimálbérre sem szívesen hiteleznek a bankok, hát még annál is kevesebbre).

Azért a munkavállaló sem teljesen védtelen. Több lehetősége is van, hogy alkalmazotti léte szabályosan és megbízhatóan működjön:

• Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – legalább az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez (ennek egy példánya a munkavállalóé), mivel a munkaszerződést főszabály szerint írásban kell megkötni. Akkor is érdemes ehhez ragaszkodni, ha a valós munkavégzés más elvek mentén történik… A munkaviszonyban álló személy biztosítottnak minősül, vagyis jogosult lesz – egyebek mellett – orvosi ellátásra, táppénzre, nyugdíjra.
• Alkalmi munka, vagyis az ún. egyszerűsített foglalkoztatás leginkább átmeneti, néhány napos, vagy hetes foglalkoztatásra köthető. Itt a munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, de a munkavégzés során bekövetkező esetleges baleset esetén egészségügyi ellátásra jogosult. Tekintettel arra, hogy egészségügyi szolgáltatás (nem balesetből eredő orvosi ellátás) viszont nem jár neki, saját maga után köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha arra egyéb jogcímen (például nyugdíjas) nem jogosult. Az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék havi összege jelenleg 8 400 Ft
• A munkáltatónak a biztosítottat (a munkavállalót) legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt az állami adóhatóság felé be kell jelenteni. Amennyiben munkavállalóként kétségek merülnek fel arról, hogy munkáltató a bejelentési kötelezettségnek eleget tett, akkor az Ügyfélkapu segítségével ez ellenőrizhető. Több lehetőség is van. Vizsgálható, hogy érvényes-e a TAJ szám, lekérdezhető a munkáltató neve és a bejelentés időpontja. Sajnos ez a nyilvántartás nem tartalmazza a munkaidő adatait, így ebből nem derül ki, hogy a bejelentés kettő, négy, vagy esetleg nyolc órás munkaviszonynak minősül.

A munkáltató kontrollálását tehát nagyban leegyszerűsíti az Ügyfélkapu használata, így érdemes ezt a szolgáltatást nemcsak vállalkozóknak (akiknek kötelező), hanem alkalmazottaknak is igénybe venni. Ügyfélkapu bármely okmányirodában, kormányhivatalban nyitható, mindössze egy internetkapcsolatra alkalmas számítógép és egy érvényes email cím szükséges hozzá.

-oli-