Kiteszörföst mentettek

Járőrözés közben észlelték a vízen rekedt férfit

 

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrei vihar előtt és alatt is pásztázzák a vizet, hogy a bajbajutottaknak segítséget tudjanak nyújtani. Most is ez történt – írja a police.hu

A rendőrségre 2022. április 16-án két segélykérés is érkezett bajba jutott szörfösökről. Az első bejelentés nyomán a balatonföldvári vízirendőrök 11 óra körül a Tihany előtti vízterületen találták meg a sportolót, aki az erős szélben a deszkára visszaállni nem tudott, csak sodródott a vízben. Egy órával később pedig a keszthelyi vízirendőrök Vonyarcvashegy előtt siettek egy hasonló helyzetbe került férfi segítségére. Az egyenruhások a sporteszközökkel együtt mindkettőjüket biztonságban partra vitték.

A balatonföldvári vízirendőrök 2022. április 17-én délután a Balatonszemes előtti vízterületen, a partról mintegy 1000 méterre egy kiteszörföst pillantottak meg, aki a segítségüket kérte. A bajba jutott férfi elmondta, hogy a szélviszonyok miatt nem tud visszaállni a deszkára, ezért az egyenruhások a sporteszközzel együtt biztonságban a partra vitték.

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a Balaton vízfelületén bajba kerülnek vagy bajba jutott személyt, személyeket észlelnek, tegyenek bejelentést az ingyenesen hívható 1817-es segélyhívó telefonszámon!

A Balatonon minden év április 1-től október 31-ig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A viharjelzés figyelemmel kísérése saját biztonságunk szempontjából fontos. A vihar erejét tekintve alapfok, első- és másodfokú viharjelzést különböztetünk meg.

 ALAPFOK

Ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 40-45 km/h sebességet. Alapfok esetén nem lép működésbe a viharjelző lámpa.

ELSŐFOKÚ VIHARJELZÉS

Elsőfokú viharjelzés esetén a szél várhatóan erősebb lesz, mint 45 km/h, azonban nem haladja meg a 60 km/h sebességet, a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A szélirány figyelemmel kísérése nagyon fontos. Például, ha valaki az északi parton fürdik, amikor elrendelik az elsőfokú viharjelzést, és déli szél van, nem kell annyira aggódni, nagyok lesznek a hullámok (bár ezekkel is érdemes vigyázni), de mindenképpen hamar partot érünk, ha azonban északi szél van, és az északi parton vagyunk, akkor nagy a veszélye annak, hogy elsodródunk. Ilyenkor kerülni kell a gumimatracos, gumicsónakos stb. eszközökkel való fürdőzést, és ha már elvitte a szél a fürdőeszközt, akkor se ússzunk utána, nem érdemes kockáztatni az életünket pár ezer forintért.

MÁSODFOKÚ VIHARJELZÉS

Másodfokú viharjelzés esetén már viharos – 65 km/h-t meghaladó – szél várható, a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ebben az esetben a vihar rövid időn belüli megérkezését jelzik. Ilyen esetben fürödni tilos! Továbbá tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni (a vitorláshajók kivételével). Aki megszegi ezeket a szabályokat az felelőtlenül kockáztatja az életét. A másodfokú viharjelzést nagyon sokszor nem veszik figyelembe a fürdőzők, pedig ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Ilyenkor számítani kell arra, hogy „porzani” fog a víz, ami azt jelenti, hogy a vízfelszín felett akár 40-50 cm magasságban is 80-90 % páratartalmú a levegő, tehát itt is szinte lehetetlen levegőt venni. Ilyen helyzetben arra kell törekedni, hogy kikerüljünk ebből a rétegből valamilyen módon – olvasható a tájékoztatóban.

k.z.t./fotó: rendőrség