Megtévesztő a megfogalmazás

A személyi jövedelemadó bevallásoknál sokszor tapasztalom, hogy a vállalkozók nem tájékozottak arról, milyen kedvezmények illetik meg őket. A gyermeket nevelők családi kedvezménye talán már ismert (házastársak között megosztható), de nem mondható el ugyanez a „súlyos fogyatékosság” adókedvezményről. Talán azért nem, mert kissé megtévesztő a megfogalmazás.

SZJA törvény „29/E. §  (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.

(4) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.”

A vonatkozó rendeletekben felsorolt betegségek sokkal tágabb kört ölelnek fel, mint amit a köznyelvben súlyos fogyatékosságnak nevezünk. Az a tapasztalat, hogy ezt sokan szó szerint értelmezték, magukat nem beleértve a „súlyos fogyatékosság” kategóriájába. Pedig a kormányrendelet több olyan betegséget is felsorol, amelyeket a köznyelvben nem minősítünk súlyos fogyatékosságnak.
Így például:

• cukorbetegség egyes fajtáji (szövődmények nélkül is)
• laktóz intolerancia (tejallergia)
• szénhidrát-anyagcsere betegségek (pl. lisztérzékenység)
• fruktóz-anyagcsere betegségek (inzulin rezisztencia)
• idült légzési elégtelenség (asztma bizonyos esetei)
• stb.

Az adókedvezményt fő szabály szerint a betegségről kiállított orvosi igazolás birtokában lehet igénybe venni. Az igazolást nem kell az adóhatósághoz beküldeni, de az elévülési idő végéig meg kell őrizni Az érintetteknek érdemes orvosuknál érdeklődni, hogy betegségük beleesik-e a kedvezményre jogosító kategóriába.

Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban, fogyatékossági támogatásban részesül. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell évente megújítani.
Az igazolást alapvetően szakambulancia orvosa, illetve az ő általa adott igazolás alapján a háziorvos állíthatja ki. Az igazolásnak nincs kötött mintaformátuma, a lényeg, hogy tartalmazza a személyi azonosító adatokat és a betegség adatait, kódszámát. Az adóhatóság az adóellenőrzéskor a betegség fennállását nem vizsgálhatja, kizárólag az orvos által kiállított igazoláson szereplő adatok alapján dönt.

Vállalkozók év végén a személyi jövedelemadó bevallás során tudják érvényesíteni a kedvezményt.
Az adóbevallások önellenőrzésének lehetősége e tekintetben is fennáll, tehát aki már az elmúlt években is jogosult lett volna igénybe venni a személyi adókedvezményt, de azt elmulasztotta, az utólag is érvényesítheti a kedvezményt.
Ehhez be kell szereznie egy orvosi igazolást, amely visszamenőlegesen megerősíti a jogosultságát. Az igazolás birtokában a korábbi évekre benyújtott szja-bevallások önellenőrzésével lehet érvényesíteni az adókedvezményt.

Az adókedvezmény természetesen csak a befizetett, vagy levont adó mértékéig vehető igénybe. A táppénzből is vonnak személyi jövedelemadót, így abból is érvényesíthető a kedvezmény.

Ugyanakkor fontos, hogy a KATA szerint adózók ezt a kedvezményt nem vehetik igénybe, hiszen az csak a személyi jövedelemadóra vonatkozik.

-oli-