430 ezer repülő taxit prognosztizálnak 2040-re

Új dimenziót alakíthatnak ki a légitaxi-repterek

 

Ami korábban – évtizedekkel ezelőtt – még utópiának, abszolút futurisztikusnak tűnt, az előbb utóbb napjaink valóságává válik. Akik ma mernek álmodni, azok fejével nehéz vizionálni a jövőt és tartok tőle, hogy már megélni sem fogom, ezért szeretem a BBC jövőképeit nézni, olvasni.

Egy olyan jövő igényeinek kezeléséhez, amelyben a drónok és a repülő taxik osztoznak a légtéren a forgalmas agglomerációk felett, a technológiák támogatói szerint a városoknak sok mini repülőteret kell létrehozniuk, amelyeket skyportoknak neveznek. Ennek köszönhetően tudnak majd a légi taxik biztonságban leszállni.

A kaliforniai székhelyű Joby Aviation élen jár a repülő taxik fejlesztésében: már több mint ezer tesztrepülést hajtott végre eVTOL-járművével. Ha engedélyt kap az amerikai Szövetségi Légügyi Hivataltól (FAA), négyfős, pilóta nélküli légi taxijaival 2024-től szállítana embereket.

A járművek végsebessége 322 kilométer/óra, és akár 241 kilométeres távolságba is képesek elszállítani utasaikat.

Olyan helyekről szeretnék szolgáltatásukat elindítani, amelyek az emberek otthonaihoz, munkahelyeihez és számukra érdekes helyekhez vannak közel.

„Szorosan együttműködünk a városokkal annak érdekében, hogy szolgáltatásunk más közlekedési módokhoz is kapcsolódjon, és a skyportokat vasútállomások, repülőterek és más csomópontok közelében helyezzük el” – mondta Oliver Walker-Jones, a Joby szóvivője. Ennek érdekében parkolóházak üzemeltetőivel is tárgyalnak, hogy az épületek tetején landolhassanak majd légi taxijaikkal.

Nagy-Britanniában Coventryben tervezik az első skyport létrehozását. A világ legkisebb reptereként aposztrofált skyport a tervek szerint karbonsemlegesen működik majd.

„A világszerte létező repülőterek hatalmasak és szén-dioxid-éhesek, több kilométeres kifutópályákkal. Ez a technológia és a repülőgépek fel- és leszállási módja miatt van így. A skyportokon függőlegesen landolnak és szállnak fel a légi taxik, ehhez egész másfajta infrastruktúrára van szükség” – mondta Ricky Sandhu, az Urban Air Port alapítója és ügyvezető elnöke.

A tervek szerint 2022-ben kezdi meg működését a skyport, ahol minimális fordulási idővel közlekedhetnek a légi taxik. A szakértők azonban számos kihívásra hívják fel a figyelmet, amelyek a repülő taxik és a skyportok valódi beindulásának útjában állnak.

„Az, hogy elérjük-e a Jetsonok világát idéző pontot, és ha igen, mikor, az attól függ, hogy az iparág hogyan kezel számos kulcsfontosságú akadályt. Ezek közé tartozik a lakossági elfogadás, a nagy volumenű gyártás, a digitális, energetikai és fizikai infrastrukturális beruházások, valamint a nagymértékben automatizált légi forgalmi irányítási rendszer kifejlesztése” – mondta Jennifer Richter drónok és légi taxik szabályozására szakosodott washingtoni ügyvéd.

Michael Taylor, a JD Power amerikai üzleti kutatócsoport utazási és technológiai szakértője szerint a fő kihívást a szabályozási akadályok és a légiforgalmi irányítórendszerek jelentik.

„Képzeljük el a légiforgalmi útvonalak szabályozását, majd szorozzuk meg ezt egymillióval. Valószínűleg a szabványos drón- vagy légitaxi-útvonalak kialakításával kell kezdeni. A balesetek minimalizálása érdekében általánosan alkalmazott szabványokat alkalmaznak majd” – mondja.

Ami a szabályozást illeti, a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a repülő taxik még nem kaptak engedélyt a kereskedelmi célú repülésre az illetékes hatóságoktól, de a munka már folyik.

Aaron Belbasis, az Aurecon mérnöki és tervező cég új technológiák szakértője szerint az egészségügyi és biztonsági kérdések elsődlegesek. Rámutat, hogy a levegőben lévő több motorizált járművel statisztikai valószínűséggel több baleset fog történni.

Ricky Sadhu szerint a legfőbb aggodalom az, hogy a skyportokba és egyéb infrastruktúrába történő beruházások elmaradhatnak az eVTOL járművekbe történő beruházások mögött. „A szabályozás miatt kevésbé aggódom. Amit látunk, az gyorsan fejlődik” – mondta.

Sadhu szerint a kihívások ellenére az Egyesült Államok, Európa és Ázsia városaiban már most is óriási a kereslet és az érdeklődés a skyportok iránt.

„Célunk, hogy a következő öt évben világszerte kétszáz városi légikikötőt telepítsünk, de ez csak konzervatív becslés: ennél jóval többre lesz a valódi nagyvárosoknak szükségük” – tette hozzá Sadhu.

Öt évem azért talán még van, de ez nem rajtam, hanem az égieken múlik. Ha megadatik, figyelemmel fogom kísérni ezen tervek megvalósulását is, s ha akkor még lesznek ilyen vagy hasonló platformok, akkor beszámolok róla, éppen hol tartunk és merre igyekszünk.

Cash/fotó: skyports.net