Drifterek képességei az önvezető autókban

A Toyota Kutatóintézet és a Stanford Egyetem által végzett, a jövő autóinak biztonságosabbá tételét célzó, a profi drift-versenyzők ügyessége által inspirált kutatások célja az önvezetés és az AI algoritmusok integrációja.

Mi lenne, ha minden autós, aki bajba kerül vezetés közben, egy szuperszámítógép előrelátásával, illetve olyan ösztönösen működő reflexekkel rendelkezne, mint egy profi autóversenyző? A Toyota Kutatóintézet (TRI) szakemberei és a Stanford Egyetem dinamikus tervezőlaboratóriumának kutatói azon dolgoznak, hogy ez megvalósulhasson. A mérnökök azt vizsgálják, miként lehetne összehozni a profi pilóták ösztöneit és az önvezető technológia megoldásait. A céljuk az, hogy új szintet jelentő aktív biztonsági technológiát fejlesszenek ki és osszanak meg széles körben – méghozzá nemcsak a Toyota, hanem más autógyártók számára is.

“Mindennap vannak halálos kimenetelő balesetek, melyek olyan extrém helyzetek miatt következnek be, ahol a legtöbb autósnak emberfeletti ügyességre lenne szüksége az ütközés elkerüléséhez.” – mutat rá Gill Pratt, a TRI vezérigazgatója és tudományos vezetője. “Az igazság az, hogy minden autósnak vannak gyenge pontjai, és egy ütközés elkerüléséhez gyakran olyan manővereket kellene végrehajtaniuk, amelyek meghaladják a képességeiket. E projekt révén a TRI a világ legjobb pilótáitól tanulja meg, hogyan fejleszthetők ki olyan kifinomult vezérlési algoritmusok, amik megsokszorozzák az autóvezetők ügyességét, és megőrzik az autósok biztonságát. Ez a Toyota Guardian™ szemlélet lényege.”

Az autóbalesetek évente közel 40.000 halálesetet okoznak az Egyesült Államokban és nagyjából 1,25 millió halálozást világszerte. A Toyota célja az, hogy ezt a számot nullára csökkentse. Bár a legtöbb baleset hétköznapi szituációkban történik, az autósoknak néha olyan manővereket kell végezniük, melyek során elérik, sőt néha túl is lépik az autók kezelhetőségének korlátait.

“2008 óta a laboratóriumunk autóversenyzőktől merít ihletet olyan algoritmusok kidolgozásához, amelyek még a legmeredekebb vészhelyzetek megoldását is lehetővé teszik az önvezető járművek számára.” – avat be Chris Gerdes professzor, a Stanford Egyetem dinamikus tervezőlaboratóriumának munkatársa. “E kutatások révén alkalmunk nyílik jóval közelebb hozni ezeket az ötleteket a hétköznapi, közúti alkalmazáshoz.”

A TRI évek óta támogatja a laboratórium által végzett kutatásokat. A jelenlegi projekt a Stanfordon publikált „Új dimenziók feltárása: Járművek mozgásának tervezése és irányítása a fékek által driftelés közben” című tanulmányon alapul. Ebben a Stanford kutatói MARTY-n (egy elektromos, önvezető DeLorean modellen) mutatták be, hogyan lehet profin driftelni. A stanfordi kísérleti eredmények nyomán egy demonstrációs célú architektúrát hoztak létre, ami a fékek, a meghajtás és a kormány révén irányítani tudott egy hátsókerékhajtású autót drift közben. A TRI most ezt az architektúrát alkalmazza különféle járműplatformokon, köztük a GR Supránál is. Emellett a TRI a Toyotának az autóversenyzés és fejlesztőmunka terén megszerzett tervezési szakértelmét is felhasználja. Az amerikai Toyota Racing Development (TRD U.S.A., Inc.) értékes műszaki és kísérleti know-howt biztosít az autóversenyzés és driftelés területén. Ezzel párhuzamosan a TRI a Toyota Motor Corporation Japánban működő Vehicle Dynamics Control csapatával is együtt dolgozik azon, hogy alkalmazza a drift-architektúrát a jövő Toyota modelljeiben.

Forrás: Toyota