Ugrás a tartalomhoz

125 éves a Mercedes

február 3 2011


Carl Benz 1886 , január 29.-én, Berlinben szabadalmaztatta háromkerekű motoros kocsiját. Azóta e nap számít a 2011-ben 125 éves jubileumát ünneplő automobil hivatalos születésnapjának. Benz-zel párhuzamosan Gottlieb Daimler kifejlesztette az első négykerekű motorkocsit. A mai Daimler AG, és azon belül a világszerte sikeres központi márka, a Mercedes-Benz alapító atyái egymástól függetlenül rakták le valamennyi mai személy- és tehergépkocsi alapjait. Az automobil feltalálója azóta is oly sokoldalúan és folytonosan határozza meg annak fejlődését, mint egyetlen más járműgyártó sem. Ez valamennyi lényeges területre érvényes, a hajtástechnikától a komforton és a biztonságon át a designig.
 
Az autógyártók számára azóta is a siker kulcsa az innováció, és a jövőben még fontosabb lesz. Bátor új ötletek nélkül nem lenne autó, újító szellem nélkül nem lenne haladás. Az automobil feltalálójaként folytonosan fejleszt a Mercedes-Benz. Igényét a műszaki vezető szerepre több mint 80 ezer szabadalom jelzi az 1886-os esztendő óta, amikor Carl Benz bemutatta a „Patentwagen”-t, Gottlieb Daimler pedig a „Motorkutsche”-t. A világ első automobiljaként a Benz Patent-Wagen eleve az úttörő szellem bizonyítéka – a filigrán háromkerekű a maga idejében első pillantásra nyilvánvalóvá tette, hogy új korszak kezdődött a mobilitásban. A Daimler-féle Motorkutsche pedig az első négykerekű automobil volt.
 
E két jármű egy páratlan sikertörténet csírája, amelyet mindig új fejezetekkel gazdagít a Mercedes-Benz. Hiszen mindig is a stuttgarti autógyártó iránymutató találmányai voltak azok, amelyek az egyéni szabadság jelképévé, sőt jelentős gazdasági tényezővé tették a kritikusok által kezdetben „nem jövőképesnek” ítélt „ló nélküli kocsit”. A vállalat legfontosabb innovációi közül – az első busz és az első teherautó mellett – főképp az első modern személyautó, az 1900/1901-es Mercedes 35 PS tűnik ki.

 

Mercedes 35 PS: valamennyi modern személyautó őstípusa

 

A Mercedes 35 PS, valamennyi modern személyautó őstípusa, akkoriban alapvetően új és azóta is érvényes járműfelépítést jelölt ki a századfordulón: a magas „motoros hintóból” ekkor lett olyan konstrukciós alapelveken nyugvó gépkocsi, amilyet ma ismerünk. Döntő műszaki jellemzői a hosszú tengelytáv, a széles nyomtáv, az alacsony súlypont és a döntött kormányoszlop. Ezek együttese adja a komfortos és biztonságos autózás előfeltételét, amely először valósult meg egy Mercedesben.

 

Hozzájuk járult néhány karakteres vonás, mint a nyúlánk forma és az orrészbe szervesen illeszkedő méhsejt-szerkezetű hűtő, amely végérvényesen felszámolta az addigi örökös motorhűtési problémákat, és a márka egyik azonosító jegyévé lett. Az erős, négyhengeres motor könnyűfém forgattyús háza a mai napig aktuális könnyűszerkezetes építési mód előképe, ráadásul mélyen alul helyezkedett el a vázban. Kipufogószelepeit vezérműtengely működtette, jelentősen javítva a járás egyenletességét, az alapjárat stabilitását és a gyorsítóképességet. Az „orrmotor, hátsókerék-hajtás” hosszú időre standard megoldásként érvényesült.

Az első Mercedes – az első modern automobil

 

A „35 PS“ az első jármű Mercedes márkanévvel és a történelem első modern automobilja. Sok más autógyártó vette át ezt az újszerű koncepciót, amely minden tekintetben a legjobbnak bizonyult. Ezáltal a Mercedes-Benz már korán jelezte, hogy magához kívánja ragadni a műszaki vezető szerepet.

Újító szellem: impulzusok az autófejlesztésnek

 

Koncepcionális képzelőerejének köszönhetően a Mercedes-Benz mindig tudott új impulzusokat adni az autó fejlesztésének, újra meg újra feltalálva az egyéni mobilitást és új alkalmazási területeket tárva fel. Innovációs képessége páratlanul sokoldalú kínálat gyártójává tette a Mercedes-Benzt. Ma egyedül a csillagos márka választéka terjed a kompakt személyautótól – A-osztály – a luxus-limuzinig – S-osztály – és a transzportertől az autóbuszokon át, amilyen a Citaro, a legnehezebb Actros tehergépkocsiig. A smart márka sokak szemében tökéletes városi autóval egészíti ki a portfóliót. A mai smart fortwo a nyolcvanas évek elején bemutatott Mercedes-Benz NAFA („Nahverkehrsfahrzeug“ – rövid távú közlekedésre tervezett jármű) tanulmányra vezethető vissza. A kétüléses koncepciójármű kétirányú fejlődést alapozott meg: ebből ered a 90-es években a cég első kompakt autója, az A-osztály, illetve a smart city coupé, a jelenlegi smart fortwo elődje.

 

A Mercedes-Benz ismétlődően állította fel az egyéni mobilitás új koncepcióit, közben teljesen új piaci szegmenseket tárt fel. Az 1996-ban bemutatott SLK volt az első kompakt prémium-roadster. Egy évvel később az M-osztály lett az első prémium-SUV, amelynek fejlesztésekor a Mercedes mérnökei felhasználták a legendás G-osztállyal és az Unimoggal gyűjtött összkerékhajtási tapasztalatokat. A legfrissebb példa a CLS, amely 2004-ben megnyitotta a négyajtós kupék szegmensét. Ezeken túlmenően Mercedes-modellekben piacra került számos műszaki újdonság bizonyítja, hogy az automobil feltalálója minden lényeges kérdésben mérvadóan járult hozzá annak továbbfejlesztéséhez – a hajtóműtől a biztonságon és a komforton át a designig.

Mercedes-Benz hajtóművek: a mozgató erő

 

Úttörő munkát végez 125 éve a Mercedes-Benz a járműhajtás terén is. A gyorsjárású benzinmotor a szó szoros értelmében az autó feltalálásának hajtóerejét adta. Már 1898-ban megjelent a Daimler 8 PS „Phaeton“, az első négyhengeres közúti jármű. 1923-ban mutatta be Benz az első dízelmotoros tehergépkocsit. További iránymutató Mercedes-fejlesztés volt a személyautóba alkalmas dízelmotor, amelyet 1936-ban vezettek be: a Mercedes-Benz 260 D a világ első dízelmotoros széria személyautója. Ezt további mérföldkövek követték, mint a nagy teljesítményű és nyomatékú, kis fogyasztású és emissziójú közös nyomócsöves turbódízel. Ma a márka valamennyi sorozatához kapható sima járású, erős és hatékony CDI-motor, amely – a teljesítményére vonatkoztatva – tízszer kevesebbet fogyaszt az 1936-os pionírnál.

 

BlueTEC: a modern benzinesekhez hasonlóan tiszta dízel

 

A BlueTEC formájában a dízel-emissziót, különösen a nitrogénoxid-kibocsátást hatásosan csökkentő technikát dolgozott ki a Mercedes-Benz. A kipufogógáz NOX-tartalmának akár 90 százaléka ártalmatlan nitrogénné és vízzé alakul, ezáltal olyan tiszta lesz a dízel, mint a modern benzinesek. BlueTEC személyautókat 2006 óta kínál a Mercedes-Benz, immár az E-, S-, GL-, R- és M-osztályban is. A BlueTEC-et eredetileg a Mercedes-Benz haszonjárművek részére fejlesztették ki, 2005-ben alkalmazták először egy Mercedes teherautóban, majd adaptálták személyautókhoz. Itt példásan megmutatkozik a vállalat különleges erőssége, a cégen belüli, szakterületeken átívelő technika-megosztás, amelynek jóvoltából következetesen és gyorsan lehet hasznos innovációkat elterjeszteni az egész termékpalettán.

 

Nagy jövő előtt álló modern Mercedes-Benz motorok

 

A belsőégésű motor jövőbeli lehetőségeit mutatja fel a Mercedes-Benz a 2010-ben bemutatott S 250 CDI BlueEFFICIENCY-vel, a luxusosztály első „ötliteres” autójával: az S-osztály több mint hatvanéves történetének első négyhengerese – hatékony, dupla feltöltésű turbódízel – csupán 5,7 litert fogyaszt. 149 g/km CO2-kibocsátással ez az első jármű a kategóriában, amely 150 gramm alatt marad.

 

Az első kompresszorostól a modern közvetlen befecskendezésű benzinesig

 

A benzinmotor fejlesztéséhez is mérvadóan hozzájárult az automobil feltalálója. Már a húszas évek elején autóra alkalmazta az akkori Daimler-Motoren-Gesellschaft a belsőégésű motor eredetileg repülőgépekhez létrehozott mechanikus feltöltését. A 6/25 PS és 10/40 PS kompresszoros Mercedes-modellek  erősebbek és hatékonyabbak voltak a megfelelő feltöltetlen autótípusoknál. A legendás sportkocsiban, az 1954-es 300 SL-ben elsőként alkalmazott közvetlen benzinbefecskendezéses négyütemű benzinmotort sorozatgyártásban a Mercedes-Benz. Ami akkoriban főképp a teljesítmény növelését szolgálta, ma már, egyéb intézkedések mellett, a hatékonyságot növeli: jelentősen csökkenti a fogyasztást, miközben nő a teljesítmény.

 

A Mercedes-Benz stratégiája a ma és a holnap belsőégésű motorjaira a következő: mindenütt (dízel és benzines) közvetlen befecskendezés, méretcsökkentés, turbófeltöltés, változó szelepvezérlés. Az új, négyhengeres kezdte megvalósítani e koncepciót 2009 őszén az E-osztályban, hogy 4-8-hengeresek kövessék valamennyi jelentős típussorozatban. Az eredmény nagy teljesítmény, kis fogyasztással és emisszióval.

BlueDIRECT: dízelszerűen takarékos benzines

 

A legmagasabb szintű hatékonyság jellemzi azt a hat- és nyolchengeres motorcsaládot is, amely 2010 folyamán mutatkozott be az S-osztályban, a CL-osztályban és az új CLS-ben. Valamennyinek nőtt a teljesítménye és nyomatéka a típuselődhöz képest, miközben 25 százalékot elérő mértékben ment vissza a fogyasztás. Takarékosság dolgában tehát a Mercedes-Benz közvetlen benzinbefecskendezéses BlueDIRECT motorjai még jobban felzárkóztak a dízelekhez. A hatékonyság növeléséhez hozzájárultak egyéb BlueEFFICIENCY intézkedések is, különösképp a sok modellben már széria ECO Start-Stop funkció, amelyet 2011 közepére a teljes termékválaszték több mint 50 modelljében kínál majd a Mercedes-Benz.

 

Az alternatív hajtások úttörője

 

Idejekorán belépett a Mercedes-Benz az alternatív hajtásrendszerek területére is. Már 1906-ban akkumulátoros-elektromos, vagy hibridhajtással szerelt fel személyautókat, tehergépkocsikat, autóbuszokat és tűzoltó járműveket.  A hetvenes években ismét felvette, és intenzíven továbbvitte a témát. E páratlanul gazdag tapasztalatkincs alapján modern járműveket valósított meg alternatív hajtással, utat mutatva az emissziómentes mobilitás felé. Ide tartozik a 2009-ben bevezetett luxuslimuzin, az S 400 HYBRID, amely az első hibridautó egy európai gyártótól, egyben az első soros hibrid a legkorszerűbb lítiumion-akkumulátorral. Kisvártatva három új villanyautó követte: az A-osztály E-CELL és a Vito E-CELL akkumulátoros villanyautó, illetve a tüzelőanyagcellás B-osztály F-CELL. Hozzájuk járul a smart fortwo electric drive, a lokális emissziótól mentes városi járművek pionírja.

 

Biztonság: mindegyik modern autóban van egy darabka Mercedes

Világszerte nincs még egy gyártó, amely a Mercedes-Benznél többet invesztált volna az autó biztonsági rendszereibe. Hét évtizede dolgoznak módszeresen a szakemberei a balesetek okainak felderítésén, a megelőzésen és a következmények csökkentésén. Átfogó szemléletüket a 2009-es esztendő három jubileuma tanúsítja: „70 éves biztonsági fejlesztés“, „50 éves biztonsági utascella“ és „40 éves balesetkutatás“.

 

A passzív biztonság célja az utasok védelme a baleset során. Erre példa a gyűrődő zónákkal ellátott szilárd utascella, amelyet 1951-ben szabadalmaztatott a Mercedes-Benz, majd 1959-ben elsőként vezette be a gyártásban, a „Fecskefarkú” 220 S és 220 SE modellekkel. Vagy itt a légzsák, amelyet szintén a Mercedes-Benz fejlesztett ki a gyakorlati alkalmazhatóságig. Ma már minden autóban természetes… Úgyhogy elmondhatjuk: minden modern kocsiban van egy darabka Mercedes-Benz!

A következmények enyhítése, a balesetek megelőzése

A balesetmentes autózás kulcsa az aktív biztonság. A Mercedes-Benz innovációi csökkentik a baleset következményeit, vagy eleve megelőzik a balesetet. Az elektronikus vezérlésű ABS és ESP® bizonyíthatóan jelentős mértékben csökkenti a balesetek gyakoriságát. Ma már szinte mindegyik gyártónál standardnak számítanak. A blokkolásgátlót (ABS) 1978-ban az S-osztály (Baureihe 116) vezette be, a légzsákot 1981-ben szintén az S‑osztály (Baureihe 126). Az elektronikus menetstabilizálót (ESP®) 1995-ban az S-osztály Coupé (Baureihe 140) vitte piacra, majd felzárkózott az összes többi modellcsalád is.

 

Világszerte elsőként a Mercedes-Benz kapcsolta hálózatba az aktív és passzív biztonsági rendszereket, tovább fokozva az utasbiztonságot. Új fejezetet nyitott 2002-ben a PRE-SAFE®. Biztonsági fejlesztéseiben a Mercedes-Benz mindig a tényleges baleseti történésekre és a saját biztonsági kutatásaira alapoz. Jellegzetes baleseti okokat olyan újszerű rendszerekkel küszöböl ki, mint az aktív sávváltási-asszisztens vagy az elfáradást figyelő ATTENTION ASSIST.

 

Néhány mérföldkő a Mercedes-Benz biztonsági fejlesztéséből

1939    Indul a személyautók biztonsági fejlesztése

1959    A világ első biztonsági karosszériája

1969    A Mercedes-Benz balesetkutatás alapítása

1978    Elektronikus blokkolásgátló (ABS)

1981    Pirotechnika légzsák, övfeszítő

1989    Boruláskor automatikusan felemelkedő bukócső

1995    Elektronikus menetstabilizáló ESP®

1996    Fékasszisztens (BAS)

1998    DISTRONIC követési távolság tempomat

1999    Active Body Control (ABC) futómű, guminyomás-figyelő

2002    PRE-SAFE® megelőző utasvédelem

2003    Aktív kanyarfény

2005    DISTRONIC PLUS, Fékasszisztens Plus (BAS PLUS), Éjjellátó

2006    PRE-SAFE® fék, Intelligent Light System (ILS)

2009    Sebességhatár-asszisztens, Sávtartó-asszisztens, Holttér-asszisztens, ATTENTION ASSIST fáradtság-felismerő

2010    Aktív sávtartó-asszisztens, Aktív holttér-asszisztens, fénydiódás fényszóró

 

Menetkényelem: klasszikus Mercedes-Benz felségterület

Klasszikus Mercedes-felségterület a menetkényelem. Széles nyomtáv, hosszú tengelytáv és méretre szabott futómű – ezek alapján gondoskodik immár több mint egy évszázada a Mercedes-Benz a rá jellemző hosszú távú kényelemről. Már 1931-ben felállította a futómű-technika mércéjét a 170-es típussal: ez volt a nagy sorozatban gyártott autók közül az első, amelynek mind a négy kereke független rugózású („lengőtengely“). Ez a konstrukció az autózás újszerű érzését adta, hiszen kiszűri az úthibákat és fokozza a gördülési kényelmet.

Példaképnek számított 1954-ben az egycsuklós lengőtengely is, majd 1968-ban az átlós lengőtengely. Mindkettő fokozott biztonsággal ötvözte a kényelmet. 1961-ben az első légrugós luxuslimuzin, a 300 SE állított fel új etalont. 1982-ben a térlengőkaros hátsó futómű a kompakt kategória műszaki szenzációja: a hátsó kerekek optimális mozgását öt lengőkar szabályozza. Később megjelenik valamennyi hátsókerék-hajtású Mercedes-Benz limuzinban, kupéban, kabrióban és sportkocsiban, utat mutatva más gyártóknak is.

AIRMATIC: légrugózással fokozott menetkultúra

1998-ban újabb műszaki mérföldkő debütált az S-osztályban: a csavarrugóból és gáztöltésű lengéscsillapítóból álló hagyományos rendszert elektronikusan felügyelt AIRMATIC (Adaptive Intelligent Ride-control Automatic) váltotta fel, légrugóval és ADS adaptív csillapítással. Az önműködő, kerekenként független szintszabályozás szintén az AIRMATIC része. Figyelembe veszi az út állapotát, a vezetési stílust és a jármű terhelését, kiváló menetkényelemről gondoskodva.

A közelmúlt legfontosabb innovációi közé tartozik a világ első aktívan szabályozott rugózási rendszere, az Active Body Control ABC, amelyet a Mercedes-Benz 1991-ben, a C112 kísérleti járművel mutatott be, és 1999-ben, a CL-Coupéval vitt piacra. Ez a berendezés kanyarodáskor és fékezéskor csökkenti a karosszéria mozgásait. 2007-ben debütált az új C-osztályban az ADVANCED AGILITY csomag, kétféle, választható – Sport és Komfort – menetprogrammal. Ezeken belül mindegyik kerék csillapítását fokozatmentesen, elektronikusan szabályozza.

PRE-SCAN: „repülő szőnyeg” négy keréken

Szintén 2007-ben mutatta be az F 700 kísérleti autón a forradalmi PRE-SCAN futóművet is a Mercedes-Benz. A rendszer előrelátóan felismeri az útállapotot, érzékenyen reagál az egyenetlenségekre és nagyon hatásosan simítja ki ezeket. Szinte a mesés „repülő szőnyeg” kényelmét éri el vele az F 700! A PRE-SCAN „szeme” két lézeres érzékelő a fényszórókban.

A 2010-ben bemutatott MAGIC BODY CONTROL futómű már továbbfejlesztett megoldás, amely a szó szoros értelmében előre lát: a belső tükör fölött elhelyezett nagyérzékenységű sztereo-kamerája két különböző perspektívából figyeli a jármű előtti utat, így még részletesebb képet kap az úthibákról. Gyors számítógép dolgozza fel valós időben az adatokat, és vezérli kerekenként az aktív ABC-futóművet. Ezáltal jelentősen csökkennek a karosszéria mozgásai a mai autókhoz képest.

Kezelési komfort: intelligens rendszerek szolgálják a kondicionális biztonságot

Az alapelv, hogy egy autó kezelése legyen minél egyszerűbb és ösztönszerűbb, a márka kezdeti idejéig vezethető vissza. Már 1902-ben megkönnyítették a jármű használatát, ezt fejezte ki a „Mercedes Simplex“ modellnév. A maximális komfort sokkal többet jelent a Mercedes-Benznél, mint kellemességet és minőségi felszerelést. A fő cél az autós teljesítőképességének fokozása és az ember tehermentesítése egymással összehangolt intézkedések révén. A kezelési komfort, az ergonómia, a klíma, a zaj, a menettulajdonságok és sok egyéb tényező befolyásolja a vezető állapotát, és ezáltal azon képességét, hogy szemmel tartsa a közlekedés eseményeit. Csak a laza vezető vezet biztonságosan!

A Mercedes-Benz sok-sok éve, „kondicionális biztonság” gyűjtőnéven vizsgálja e tényállást, és az eredményeket következetesen felhasználja szériaautóinak tökéletesítésére. Eredményképp a Mercedes vezetők bizonyítottan tovább maradnak fittek és összeszedettek. Ezt szolgálják a gondosan szervezett, ösztönösen megérthető kezelési- és kijelzési koncepciók, valamint az intelligens vezetőtámogató rendszerek, amelyek az ember együtt gondolkodó partnerévé teszik az autót.

Design: híd a tradíció és a modern között

A Mercedes-Benz design a hagyománytudat és a jövőorientáció feszültségterében fejlődik. Az autó esztétikai kialakítását mérvadóan befolyásolja az 1909-es „Blitzen-Benz“, mert e verseny- és rekordautó innovatív formája első ízben követett aerodinamikai elveket és sugárzott nagyfokú dinamikát.

Míg a húszas évek Mercedes-Benz modelljeit férfias, erőteljes vonalak határozták meg, a harmincasok kezdetétől lágyabb, egymásba átfolyó ívek és kerekded formák érvényesültek. A csúcspont az 500 K volt 1934-ben, illetve az 1936-ben bevezetett, külsőre szinte azonos utódja, az 540 K. Arányos alakjukkal, elegáns vonalaikkal a tökéletes szépség megtestesítőinek számítottak.

1953: a modern kor hajnala az autótervezésben

1953-ban, a 180-as típussal tette meg a Mercedes-Benz a döntő lépést a modernitás felé. A háromterű limuzin harmadik tere, a motorház és az utastér után, a csomagtartó. Az önhordó „Ponton“ karosszéria szilárd és ütközésálló, ugyanakkor modern hatású. Gyakorlati előnyei is vannak a klasszikus forma kidomborodó sárvédőivel, külön álló lámpájával és küszöbjével, rövid hátsó túlnyúlásával szemben: nagyobb az utastér, jobb a kilátás, kisebb a légellenállás és a szélzúgás, nagyobb a poggyásztér.

Sok kiemelkedő Mercedes-Benz modell befolyásolta tartósan az autó fejlődését. A gyakorta design-ikonnak nevezett „sirályszárnyú” Mercedes-Benz 300 SL korának felülmúlhatatlan klasszikusa, mindmáig álomkocsi, 1999-ben egy szakértőkből álló nemzetközi zsűri az „Évszázad sportautójának” választotta. Ez volt az első közúti Mercedes-Benz, vízszintes hűtőnyílással, közepében a Csillaggal. Később valamennyi SL túra-sportkocsi átvette orrkiképzését.

Az 1959-ben bevezetett „Fecskefarkú” 220, 220 S és 220 SE is etalonnak számított a funkciót eleganciával ötvöző, utánozhatatlan formájával: a csinos hátsó sarok megkönnyítette a beparkolást az egyébként is pompás körkilátást biztosító autóval.

Bevált stíluselemek, új ötletek

Az összetéveszthetetlen márkaidentitás kifejezéseként a mai Mercedes-Benz típusok gyakorta idéznek stíluselemeket a márka múltjából. Ilyen az E-osztály csípővonala, amely már az ötvenes évek Ponton-karosszériáján megfigyelhető. Vagy az SL uszonyai oldalkopoltyúi, amelyek alapformája szintén az ötvenes évekből származik. E klasszikus elemeket azonban mindig újonnan, korszerűen interpretálják, a Mercedes-Benz következetesen kerüli a divatos, de rövid életű retro-irányzatokat. Tervezői másképp fejezik ki, hogy hagyományokban gazdag házból származik az autó: új ötletekkel kombinálják a márka bevált stíluselemeit, így folytonosan fejlődik a design.

A Mercedes-Benz design-stratégiája hosszú távú. Ügyel, hogy egy Mercedes mindig felismerhető legyen, mint Mercedes. Ugyanakkor megvannak az egyes modellcsaládok jellegzetességei is, mindegyik külön karakter, így az SUV-modellek elkülönülnek a limuzinoktól, kupéktól vagy sportkocsiktól. Az eredmény az egyedi megjelenés és az összetéveszthetetlen márkaidentitás attraktív kapcsolata. Ettől marad eleven, modern, de a divat felett álló a Mercedes-Benz formanyelv.

Ugyanez az elv érvényesül az utastérben is. Az anyagokat, formákat és stíluselemeket az autó karakterének és típusának megfelelően választják meg – az individualitás és a harmonikus összhatás itt is egyértelmű elsőbbséget kap az átfogó uniformizálással szemben. A belső tervezés ma minden korábbinál jobban hozzájárul a szépség hatásának tartós megőrzéséhez – az autónk élettér, ahol oly sok időt töltünk!.

Mercedes-Benz formanyelv – újrafogalmazva

A Mercedes-Benz jövőbeli formanyelvébe enged bepillantást az F800 Style kísérleti autó, amely egyben technikahordozó és design-kiáltvány. Küllemét hosszú tengelytáv, rövid túlnyúlások és érzéki tetővonal határozzák meg. A feszültséghordozó, kupészerű oldalnézet és a kiegyensúlyozott arányok stílusosan sportos fellépést adnak neki, egyben továbbfejlesztik a Mercedes-Benz formanyelvet.

Kreatív gondolkodás

Az automobil feltalálójánál 125 éve érvényesül a kreatív gondolkodás. A német mérnöki tudás és a svábos „bütykölő-tehetség” világszínvonalú márkaikont hozott létre. A vállalat teret ad a kötetlen gondolkodásnak és a szabad munkavégzésnek, támogatva a kreativitást, és biztosítva az újító szellem folytonosságát. Az innovációs előny megőrzésére globális tudáshálózatot létesítettek, ahová a kutatásban és fejlesztésben dolgozók, különböző szakterületekről, beadják ismereteiket. Tavaly megint a Mercedes-Benz volt a legtöbb szabadalmat bejelentő prémium autógyártó. A bejelentett 2070 új fejlesztés több mint fele „zöld” technika volt, közülük 720 vonatkozik a hajtóműre (35 százalék). Nagy az előrelépés az energia-hatékonyság, a kipufogógáz-kezelés, a tüzelőanyagcella és az akkumulátortechnika terén. További beruházások garantálják az innovációs szint hosszú távú megőrzését.

Mercedes-Benz: a világ legértékesebb luxusmárkája

A következetes innovációs stratégia a legértékesebb márkák rangsorának élére helyezi a Mercedes-Benzt. Ezt igazolják idei, nemzetközi tanulmányok, amelyek szerint ez a „legértékesebb német márka“, a „világ legértékesebb prémium-autómárkája“ és általánosságban „a világ legértékesebb luxusmárkája“.

„A legjobbat vagy semmit“ – régen, ma és a jövőben

Carl Benztől származik a mondás: „Sohasem szűnik meg a feltaláló kedv!“ Gottlieb Daimler pedig így fogalmazott: „A legjobbat vagy semmit“. E vezérelveket követi immár 125 éve a Mercedes-Benz. Egyik legerősebb hajtóereje a vállalati kultúrába szilárdan beágyazott újító szellem, amely mindig azt a célt követi, hogy a jövő nemzedékeinek is biztosítsa az egyéni mobilitást, és a személyes igényeiket optimálisan kielégítő járműveket adhasson ügyfeleinek. Az innovációs erő alapja a Mercedes-Benz szisztematikus kutató munkája, amely a hetvenes évek elején a saját kutatóintézet hivatalos megalapításával vette kezdetét. Ma a Mercedes-Benz globális tudáshálózatára világszerte 19 ezer, pionír-szellemmel, hozzáértéssel és motivációval teli kutató és fejlesztő kapcsolódik, interdiszciplináris szellemi kincset hozva létre, hogy a jövőben is a világ legjobb autóit építhessék.